Századok – 1916
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Ungarische Rundschau - 419
TÖRTÉNETI IRODALOM. 4I9 nek alkotása, mely az olvasót a középkor eszméinek elfogulatlan és méltányos értékelésére vezeti. 4. sz. Sipos István elismeréssel emlékezik meg Erdélyi László magyarművelődéstörténetéről. — Tauber Sándor Chobolt Ferencz »A váczi egyházmegye történeti névtára« cz. munkáját bírálja, Chobot könyve nem a kritika és oknyomozás elvei szerint kidolgozott történelmi mű, hanem nagy szorgalommal készült becses anyaggyűjtemény az egyházmegye múltjára s jelen intézményeire vonatkozólag. — Mester János P. Grefj munkáját ismerteti, melyet Hübner Ágoston fordított magyarra »Loyolai szent Ignácz és kora« czímen. Az életrajz nem a legújabb kutatások eredményeit foglalj a össze, hanem inkább épületes olvasmányt nyújt. 5. sz. Kiss János meleghangú nekrológban emlékezik meg a folyóirat előbbi szerkesztőjéről, Dudek Jánosról. Temesvári Hírlap. 1916. 10. szám. Gyukovits Sándor : Az önkényuralom czenzurás világából. Eseteket ír le, hogy az önkényuralom idejében mennyit kellett küzdeni az íróknak a censura kicsinyes felfogásával. Különösen Tóth Kálmánnak, mint a Hölgyfutár szerkesztőjének sorai alapján néhány részletet közöl a censura humorából. Theologiai Szaklap. 1916. 1. szám. Payr Sándor : <>Flaciánus lelkészek Magyarországban.« A flacianusoknak, a Flacius Mátyásról elnevezett theol. pártnak, Luther legbuzgóbb híveinek és a párt lelkészeinek mozgalmát ismerteti hazánkban s kimutatja, hogy a flacianismus Magyarországon a XVI. század második felében csak átmeneti jelenség volt minden nagyobb jelentőségű hatás és eredmény nélkül. — Zoványi Jenő : »Könyvészeti kutatások a debreczeni ref. kollégiumi könyvtárban.« Azokról a protestáns egyház irodalma körébe tartozó könyvekről számol be, a melyeket a szerző rendszeres kutatása nyomán a czímben említett könyvtárban fedezett fel és a melyeknek eddigelé egyetlen példánya sem volt ismeretes. — Szelényi Ödön: »Adalékok a volt modosi ev. gimnázium történetéhez.« Mikor Modos közönsége a reformatiót felvette, az addig katholikus városi iskola evangélikussá lett. Ε tanintézetnek élete történetéből, mely egészen 1870-ig szolgálta hazánkban a művelődés érdekeit közöl a szerző iskolatörténeti adatokat ; 1870-ben az iskola az anyagi eszközök hiánya miatt megszűnt. Ungarische Rundschau. 3—4. füz. W. Fraknói : König Matthias und die Hohenzollern cz. czikke megjelent a Történeti Szemle 1914. évfolyamában. — H. Marczali : Franz v. Pulszky 1814—1897, megjelent az akadémiai emlékbeszédek során. —S. Paul Osztern : Der »heilige Krieg« nach mohammedanischen Recht megjelent a Történeti Szemle 1916. 2. számában. — Rob. Gragger : Deutsche Handschriften m ungarischen Bibliotheken czikkben először általában ismerteti a magyarországi, nevezetesen az egri érseki, a gyulafehérvári Battyháneum (püspöki), kalocsai érseki, a budapesti muzeumi, akadémiai, egyetemi és kisebb könyvtárak német codex-kincseit. Azután bőven foglalkozik a kalocsai érseki könyvtárnak ((Konrad von Fussesbrunnen Jézus gyermekségéről) egy kéziratával és a Nemzeti Múzeum egy töredékével. — R. Sieghart a második folytatást adja »Die Denkschrift Friedrich Lists über die Verbesserung des ungarischen Transportwesens« czímű tanulmányából, illetve közléséből. — Ugyancsak folytatás Alexander Fest : Ungarn in der englischen Literatur (1700— 1848),. — Alexander ν. Takáts: Vezir Szokolli Musztafa Pascha (Der grosse Musztafa) czímen ennek a XVI. századbeli kiváló török-27*
