Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Világ - 420

456 TÖRTÉNETI IRODALOM. 400^ nek életrajzát, de még inkább jellemképét adja. Mint budai basa mindig a béke fenntartásán dolgozik, még a saját veszedelme árán is, a végbeli parancsnokokkal, magyar urakkal igyekszik mindenképen jóbarátságot tartani, a föld népét szereti, a mennyire lehet, óvja minden bajtól, békeszeretetének is ez egyik főoka. ha terhet rak is rá, meg igyekszik adni a módját, hogy azt el is tudja viselni, gondja van a földművelésre — maga is szenvedélyes gazda —, kereskedelemre, az állattenyésztés és kereskedelem körül meg épen nagy érdemei is vannak. Egyéni jelleme is rokonszenves, kerüli a kegyetlenkedést, általában jószívű. Hogy ajándékok iránt igen fogékony, a viszonyok elegendőképen magyarázzák. Családi élete igen benső, feleségét, gyermekeit nagyon szereti, épen ez a tiszteletreméltó érzése, továbbá egy oly katasztrófa, a melyben bűnös sehogy sem volt, t. i. a budai földrengés (1578) vonta reá a szultán haragját, a mely azután igazságtalan és kegyetlen kivégzését hozta magával. — Theodor Thienemann : Goethes ungarischer Schüler. Goethe egy magyar származású színésztisztelőjének, Franz Sauernek, igazi nevén Akáts Károly Ferencznek életét rajzolja eredeti adatok, részben közölt levelezés alapján. — E. v. Wertheimer : Neue Beiträge zur Geschichte der ungarischen Altkonservativen, megjelent a Történeti Szemle 1915. 4. füzetében. — Emerich Szentpétery : Das Banat von Machow (Macsó). Megjelent az Uránia 1915. febr. számában. — Milan ν. Sufflay : Zu den ältesten kroatisch-ungarischen Beziehungen cz. czikk Ferdinand v. Sisie : Priruönik izvora hrvatske historija, dio I., öest 1. munkájának bírálata. — Franz Eckhart : Zur Gedichte des gemeinsamen Zollgebietes. megjelent a Századok 1915. évfolyamában. — Mich. Császár : Academia Istropolitana. Die Universität des Königs Mathias zu Pozsony. Császár hasonló czímű munkájának kivonata. — Arthur Weber : Über die Zipser Hunnensage irodalomtörténeti érdekű. — Dámján Vargha : H.A. Seuse in der ungarischen Codex-Literatur, párhuzamba állítja a mystikus Heinrich Amand Seuse életét Arpádhazi boldog Margit élettörténetével, azután Seuse egy munkájának (Horolog. Sap.) magyar fordításával foglalkozik, melyet a XV-ik század végén egy magyar dominikánus készített. — Josef Molnár : Das albanische Problem czímen bírálja Frédéric Sibert : Les pays d'Albanie et leur histoire, Paris, 1914. cz. munkát. — Robert Gragger : Kleine Beiträge zur deutschen Literatur. Ungarisches zu Goethes Legende von Hufeisen, az ismert költemény motívumainak magyar paralleljeit mondja el. — Arthur Weber : Ein deutsches Schmähgedicht auf die Kurutzen, megjelent a Történeti Szemle 1915. évfolyamában. — Elemér Schwartz : Der Name »Hieur«. A Németújvári családban gyakori Henrik népvei hozza e nevet kapcsolatba. — Desider Rexa : Faust auf der ungarischen Bühne. Irodalomtörténeti érdekű. Uránia. Márczius. Gyulay Károly : Gabonaféléink eredetéről. A gabonaneműek eredete az emberiséggel csaknem egykorú. Történelmi emlékek nyomán kutatja a búza, árpa stb. termesztésének legrégibb nyomait. — Krecsmárik Endre : Az egykori haj és a kopaszság nyomai régi koponyákon. A régi sírleletek koponyáin ki lehet mutatni a haj és szakáll nyomait, bár a megfigyelések még nem megbízhatók. A haj- és szakáll viselet történetére ezek érdekes adatokat mutatnak. Török Aurél is alkalmazta III. Béla csontjai vizsgálatánál. Világ. 1916. 123. szám. Kacziány Géza. Ballagi új Rákóczikönyve. Rövid ismertetés.