Századok – 1916
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 410
410 TÖRTÉNETI IRODALOM. 400^ Imre nádorispán feleségének élettörténetét írja meg, hasznos, vallásos működését ismerteti, ki odaadással temettette el a mohácsi mezőkön elhullottakat. — 141. szám. Görgei Arthur. 1818—1916. A névtelen czikk Görgei életét és individualitását mutatja be. — 143—144. szám. Kozma Andor: A kormányzó és a tábornok czímű czikkben Kossuth és Görgeinek egymáshoz való hasonlatosságáról ir, mely még ethikai felfogásukra is kiterjedt. Budapest. 1916. 127. szám. F. E. Az igazi Rákóczi. Ballagi munkájának ismertetése.— 143. szám. Farkas Emód : Görgei Artúr. Jellemző megemlékezés. Budapesti Hírlap. 1916. 112. szám. Dunántúli. Levelek. Az idegen helynevek magyar elnevezésének fönntartását védi Cholnoky Jenővel szemben. Azt követeli, hogy itthcn, közokiratokban, névjegyzékekben, fölírásokban, magyar állampolgárok használatára ne lehessen más helységnév és egyéb geographiai elnevezés, mint magyar. — 133. szám. Pékár Gyula : Arthus király népe. A kelták történetéről és költészetéről szóló adatokat közöl. Budapesti Szemle. 1916. Január. Fraknói Vilmos : Tanulmányok a hármas-szövetség történetéhez. A Balkán-államok háborúja idején a monarchia és Olaszország egyetértésben a többi hatalmassággal a status-quo fenntartásának és a benemavatkozásnak elvét mondták ki s megegyeztek az iránt, hogy a londoni konferenczia a többek között vegye kezébe Albánia önálló állammá alakítását. Ε nagy események hatása alatt a hármas-szövetség tagjai 1912 deczember 5-ikén szerződésöket változatlanúl megújították 1920 július 8-iki lejárattal, de a megelőző évben megvan a felmondási jog. A monarchia Olaszország igényeinek őszintén igyekezett megfelelni, Olaszország azonban azt a törekvést, hogy Szerbország az Adriai-tengertől elzárassék, ellenezte, mert Szerbország s Montenegró iránt rokonszenvvel viseltetett. A világháború kitörésekor az olasz vezérkar főnöke azzal nyugtatta meg osztrákmagyar kartársát, hogy mindaddig nem kell olasz támadástól tartania, míg a Lovíent meg nem szállja s az adriai egyensúlyt meg nem zavarja. Különben Olaszország a skutarii ügygyei kapcsolatban kétségtelenül kimutatta, hogy Oroszországhoz s a Balkán-államokhoz hatalmasabb érdekek fűzik, mint a hármas-szövetséghez. Olaszország ennek ellenére is nyíltan arra törekedett, hogy a szerb confliktus idején, Németországgal karöltve, megvédje Európa békéjét, a mi sikerült is. így világossá vált, hogy Szerbia javára szerződéssel nincs lekötve. A serajevói merénylet után az osztrák-magyar kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy a nagy-szerb propaganda üzelmeit még akkor sem tűrheti, ha így Szerbiával s Olaszországgal háborúba keveredik. Az ultimátum elküldése napján Németország az angol, franczia és orosz nagykövetek útján értesítéseket küld, a melyekben hangoztatja, hogy a fönnforgó esetben csak Ausztria-Magyarország és Szerbia közt vár elintézésre az ügy, minden más hatalom beavatkozása beláthatatlan következményeket vonna maga után. Németország tehát egyenesen az ententehatalmakhoz fordult az európai béke fönntartása érdekében. A legnehezebb volt Oroszországot megnyugtatni ; bár — a szerb tagadó válasz megérkezte után — valamennyi ententehatalom az európai ítélőszék gondolatát fogadta el. Francziaország pedig nem mutatkozott hajlandónak Németországgal egyetértve Oroszországhoz a béke érdekében közbenjárni. Az osztrák-magyar nagykövet s az orosz külügyminister tárgyalásai inkább a látszatot szolgálták, különben is ekkorára a
