Századok – 1916
Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Pór Antal emlékezete 337
PÓR ANTAL EMLÉKEZETE. 34I Megírta azt is,1 1362-ben Nagy Lajos miként szövetkezett az osztrákokkal, bajorokkal, tiroliakkal, lengyelekkel IV. Károly császár ellen. Ennek okát általában véve Erzsébet megsértésében keresték s ő is abban kereste, de az ellenséges viszonynak többi okát is földerítette. Két okból nevezte a küzdelmet Erzsébet háborújának ; először azért, mert a hadat Lajos az ő megsértése miatt izente meg ; s másodszor mivel Dalmácziát, melyet Erzsébet kormányzott s melynek jövedelme őt illette, meg kellett védeni a császár és az osztrák herczeg szövetkezése ellen. Azt hiszi, a királyné boszankodhatott legjobban, hogy a hadizenet nem vezetett vérontásra s hogy •— talán Kont Miklós nádor bölcsesége következtében — az enyhe brünni békével végződött. — Erzsébet királyné és Kis Károly utolsó éveit egy értekezésben 2 beszélte el és sok tekintetben a nem eléggé bölcs királynét tette felelőssé Mária királyné szerencsétlensége miatt. Más értekezéseiben is Erzsébet királyné háborújának nevezi az 1362. évit,3 mikor IV. Károly az osztrák herczegekkel szövetkezett Lajos király szövetségese, az aquilejai patriarcha ellen 4 s így szakít azzal a hagyománynyal, hogy ezt a háborút s az anyakirályné megsértését, egyszerű határvillongások okozták volna. A lengyelek, osztrákok, felsőbajorországiak, tiroliak, sőt a dánok is ezen kettős okból szövetkeztek a császár ellen ; de Pór kimutatta, hogy a háború ép oly kevéssé volt népszerű, mint maga Erzsébet királyné ; ütközetre nem is került a dolog, de a békét csak későn (1364 februárius 10-ikén) köthették meg. Pór azt hiszi, hogy Kont Miklós nádor hiúsította meg Erzsébet boszúterveit, melyeknek reális czélja az volt, hogy Sziléziát más tartományokkal együtt visszacsatolják Lengyelországhoz. Sokkal szélesebben alapozta meg5 második tanulmányát 6 Nagy Lajosnak IV. Károly ellen 1369-ben kötött második szövetségéről, a melyet a király szintén édesanyja »örökségének«, Lengyelországnak »állítólagos« érdekében indított meg és mindvégig (1373) a bajor Wittelsbachok érdekeinek megvédésére folytatott. 1 U. o. 1900. 289—308. és 385—397. 2 U. o. 1896. 129—147. 3 Nagy Lajos király szövetkezése IV. Károly császár elleni 1362-ben. Századok, 1900. 289—308., 385—397. 1. 4 Bővebben 1. Pór, Nagy Lajos király viszonya az aquiléjai patriárchához. Budapest, 1900. 8-ad r. 45 lap. 5 Bevezetése 34 lapra terjed. 6 Az Anjouk és a Wittelsbachok. Budapest, 1907. 8-ad r. 67 lap.