Századok – 1916
Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Pór Antal emlékezete 337
36ο DK. MÁRKI SÁNDOR. együtt egyidőben Európa politikai életének középpontja volt, különösen abban, hogy a Balkán népeit a török hódítás meggátlására a magyar állam hegemóniája alatt egyesítsék. Keszei Miklóst, ki az avignoni pápának Rómába visszatérését is előkészítette, a század egyik politikai nagyságának méltán tartja. A XIV. század egyik legügyesebb diplomatája gyanánt mutatta be 1 az olasz De-Surdis Jánost is, a ki váczi és győri püspökből lett — rövid időre — esztergomi érsek. Azt a kevés adatot, a mit róla talált, széles alapon dolgozta fel s érthetőkké tette azokat a sikereket, a melyeket, »nagyszerű, dicséretes és hű szolgálataival« főképen a pápai udvarban ért el. Jägerndorfi Pál nyitrai főesperest 2 viszont úgy mutatta be, különösen a szicziliai kérdésben, mint a magyar külügyi politika egyik meghiusítóját s a mindinkább növekedő idegen politikai befolyás egyik előmozdítóját ; azonban vele szemben sem igazságtalan, mert váratlan diplomatiai sikereit néha mégis egybehangzóknak találta a magyar politikai érdekekkel. Szinte büszke reá, hogy a magyar udvar és annak kedvezése nevelte nagygyá ; de sajnálja, hogy német érzése más utat jelölt ki számára. V. Az Anjouk királyi házának egyes tagjairól külön tanulmányokat, magáról Nagy Lajosról alapvető életrajzot írt s a három Anjou uralkodásának egész idejét, nyolczvan esztendő történetét, külön összefoglaló jeles munkában beszélte el. Erzsébet királyné, Nagy Lajos anyja családi életéről mindenkor teljes tisztelettel szólt, de politikáját nem egyszer élesen bírálta. Életrajzát külön munkában nem írta meg, de életének néhány mozzanatát tisztázta. Pl. idegen kútforrások, krónikák és okiratok alapján írta meg 1357-ben Aachenbe tett zarándoklásának történetét, 3 melyről a magyar kútfők egyáltalán nem szóltak. Zarándokútjának nagyobb állomásain : Marburgban, Kölnben, Aachenben Pór maga is megfordult s nagy szorgalommal kutatott. 1 De-Surdis II. János esztergomi érsek. Budapest, 1907. 8-ad r. 56 lap. 2 Századok, 1905. 693—711., 789—810. és 1906. 916—923. 1. Es külön Budapest, 1905. 8-ad r. 44 lap. 3 Századok, 1901. 1—14. s különnyomatban.
