Századok – 1916

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Pór Antal emlékezete 337

PÓR ANTAL EMLÉKEZETE. 34I kelet felé fordított pajzsának nevezett. Egy esztendő· múlva Pór összefüggően is megírta II. Pius élet- és korrajzát a Házi Könyvtár számára 1 azon a könnyed, népies nyelven, a melyről a művelt közönség már tíz esztendeje ismerte. Alaposan végigolvasta a nagy humanista kiadott műveit s ezek alapján jelölte ki az írót, államférfiut és egyházfőt a XV. század vezérférfiai közt megillető kitűnő· helyet. De kéziratban maradt épen az az értekezése, a melyben külön is kimutatta Enea helyét a humanisták közt ; és sohasem nyomatta ki a Humanismus történetét, a mely pedig már 1880-ban készen állt. III. Pór Antal a középkor egyik szakaszát, a XIV. századot kutatta legszívesebben és legalaposabban. Saját nyilatkozata szerint 2 örömére és vigasztalására szolgált, hogy hosszabb idő óta ezt tehette tanulmánya tárgyává. Felette vonzónak, de nem épen könnyűnek tartotta feladatát, mert odáig csak a politikai és katonai eseményekre vonatkozó adatokat gyűjtögették, ellenben a műveltségre, a gondolkodás módjára, a nép életrendjére, szokásaira vonatkozó adatokat meglehetősen elhanyagolták. A krónikások még a fejedelmekről sem sokat jegyeztek föl, s a külföldiek azt a keveset sem értették meg ; a kútfők szűkszavúak, s a népélet fokmérői : a törvények és zsinati határozatok ebből a korból csekély számban maradtak fenn. Pór mégis foglalkozott a XIV. századbeli magyar nép életével.3 S »minél többet tapogatta a középkor ütőerét, minél figyelmesebben hallgatta szíve verését : annál élénkebben érezte, hogy ebben a koi"ban az egyház minden buzgalommal arra törekedett, hogy magát a népélettel szorosan összekösse, arra irányadó befolyást gyakoroljon, azt erkölcsileg áthassa és megnemesítse«. Azonban szívesebben foglalkozott egyéniségekkel, mint intézményekkel. Abból indult ki,4 hogy nagy idők és nagy emberek egymásra kölcsönösen hatnak, de csak ritkán lehet megállapítani, politikai viszonyok szülték-e a nagy embereket vagy jeles egyének készítették-e elő a nemzetek nagyságát ? 1 Aeneas Sylvius, II. Pius pápa. Budapest, 1880. Ezt kiegészíti a Vasárnapi Újságban (1881. 47. sz.) az Aeneas Sylvius apophtegmáiból és elmés mondásaiból közölt mutatvány. 2 A Szent István-Társulat Almanachja 1890-re, 25. 1. 3 Tarka képek a középkorból. U. o. 25—81. 4 Pór, Az Anjouk kora. (M. Nemzet Tört. III. 350.)