Századok – 1916

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Pór Antal emlékezete 337

350 DR. MÁRKI SÁNDOR. koronára való számítást is ; de utóbb 1 egyenes jellemében árnyékát sem látja a ravaszságnak. Abban ismeri fel haza­szeretetének, becsületességének és vallásosságának legszebb diadalát, hogy a koronára sohasem törekedett s hatalomra sem vágyott, mikor pedig azt a köztársaság megalapítá­sával megszerezhette volna. Politikai bölcsesége minden túlzástól és önzéstől megóvta. Komoly megfontolás, ritka tapintat, nagy emberismeret s példátlanúl nehéz bonyo­dalmakban meglepő ügyesség jellemezte. Abban a törpe korban csak Isten rendkívüli kegyelme adhatott ilyen nagy­ságot az ő választott népének.2 Hunyadi János korának kutatása közben ragadta meg figyelmét Enea Sylvio di Piccolomininak, a későbbi II. Pius pápának alakja. Akadémiai székét is 1877 november 19-ikén a nagy humanistának Magyarországhoz való viszonya ismer­tetésével foglalta el.3 Ügy mutatta be őt, mint »füleit lógató kínzott állatot, a melynek hátára súlyos terheket raktak« III. Frigyes német-római császár udvarában. így mondta ezt maga Aeneas »De Curialium Miseriis« czímmel 1442-ben írt levelében. Gondosan összeszedett minden adatot, a melylyel megvilágíthatta, mennyiben ismerte és becsülte hazánkat a hírneves tudós, ki a magyarok iránt csak akkor kezdett fölmelegedni, mikor a német humanisták és poli­tikusok hatása alól felszabadult és Széchy Dénes, Vitéz János, Liszti Miklós stb. helyesebben tájékoztatták. A szék­foglaló Eneával, mint pápával, nem foglalkozik ; de bizonyos elégtétellel emeli ki, hogy a pápa már nagyon szerette · Magyarországot. Utolsó gondolata is hazánk volt, mert 48.000 aranyból álló egész vagyonát a magyar királyra hagyta, hogy azt a török háború czéljaira fordítsa. A szék­foglalóról szóló egyik tudósítás szerint 4 »nemcsak a tárgy volt rendkívül érdekes, hanem az előadás maga is meg­kapta a hallgatók figyelmét, kik meg is éljenezték azt«. Bővebben is kifejtette az Akadémiában 1879-ben II. Pius pápának hazánkhoz való viszonyát 5 s bebizonyí­totta, mennyire szerette a pápa Magyarországot, melyet a legnemesebb és terjedelmes birodalomnak, a kereszténység 1 U. o. 307. 1. 2 U. o. 21. 1. 3 Közölte a Budapesti Szemle, 1877. Kivonata M. Akad. Ért. 1877. 206—9. 1. * Századok, 1877. 888. 1. 5 Közölte a Budapesti Szemle, 1879 és rövidebben Márki, Mátyás király-emlékkönyv (1902.). 115—121. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom