Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hadtörténelmi Közlemények - 312

312 TÖRTÉNETI IRODALOM. 312 ténetét. — Bedőházy János : Petelei Istvánról. Negyven éves barátsága emlékeit eleveníti íel az azóta szintén elhunyt szerző Peteleivel, a magyar tárczairodalomnak talán legkiválóbb művelőjével, kit — mert a klikkektől távol, a Székelyföldön élte harmonikus és munkás életét — nem ismertek és méltányoltak eléggé. — Gyalokay Jenó : Adalékok az 1849. évi erdélyi hadjárat történetéhez. Az aradi ereklye-múzeumban őrzött Csányi-levéltárból közöl több érdekes levelet és hivatalos jelentést 1849 első feléből. — Az Irodalom-ban Veress Endre ismerteti Kelemen Lajos : Üjabb adattár a vargyasi Daniel-család történetéhez, Kiss Ernő : Walentiny Dezső : Ferenczy István levelei, Dékáni Kálmán : gr. Toldalagi Mihály : Az európai konfliktus megítélése és B(iró) F(enczel) : Kristóf György : Bethlen Gábor emlékezete czímű munkáját. Foaia Diecezana (Karánsebes, különlenyomat) Boros János : Organizarea scoalelor nationale-romdneqti in comitatul Cárasului la 1785—1792. A bánsági telepítéseknél nagy gondot fordított a kormány az iskolaügyre is ; 1772-től sűrűn jelennek meg rendeletek az iskolák, tanítói lakok építése s a tanítók javadalmazása tárgyában ; összefoglalja ezeket 10 pontban az 1795. évi 12.446. sz. instructio. Főbb elvei : a hol pap van, iskola is legyen, ha nincs is pap valamely községben, de sok a tanköteles, iskola állítandó ; egymástól félórára eső községek közösen állíthatnak iskolát. A tanítónak külön lakószobája legyen s külön legyen a tanterem. Az iskolát a község építi ; a hol szegény a falu, a földesúr adjon anyagot, a nép a munkát. A tanítói fizetés egyharmadát pénzben s a természetbenit a falu adja, a többit a földesúr. Két tehénnek való rét kihasítandó a tanító részére ; a tanító egyúttal jegyző nem lehet, csak külön fizetésért, sem kántor ; a tanítói fizetés hatóság előtti szerződéssel biztosítandó. Krassó megyében 1785-ben rendeli el Haller József gróf az iskolák felállítását. Bacho János főispán szorgalmazza is. A megye bizottságot küld ki, melynek javaslata igen érdekes (pl. a községeket kötelezni kell pásztortartásra, hogy a gyermekek állatőrzés helyett iskolába járhassanak ; a legény csak úgy házasodhassák meg, ha igazolja, hogy rendesen járt iskolába ; az iskolakerülők apját meg kell csapatni ; a gyermeket lássa el taneszközökkel a kormány stb.). Az érdekes dolgozat a megyei levéltár iratai alapján érdekes adatokat közöl a tanítói jövedelmekről, az oktatás és felügyelet menetéről, az iskolakerülőkről, függelékül kiadva több egykorú táblázatos községenkinti kimutatást az iskolák állapotáról, jövedelméről, a tanítók képesítéséről és nyelvismeretéről, a gondnoksági elnökökről. Földrajzi Közlemények. 1916. 1. szám. Márki Sándor: Magyar hatás a román állameszme fejlődésére. Jorga Miklósnak Petermann Mitteilungenében megjelent czikkét bírálva, történelmi adatait helyes világításban mutatja be. — Győrffy István : Magyarország régi balkáni birtokai. Horvátország, Dalmáczia, Bosznia, Szerbia és Bulgária történetének vázlata. Hadtörténelmi Közlemények. 1915. 4. szám. Thurzó Kálmán : Fogarasi Nádasdy Ferencz gróf tábornagy, a katonai Mária Terézia-rend nagykeresztese (1709—1783). (III. közi.) A kolini vesztett csata után Frigyes is, Prágát ostromló hadteste is visszavonult. A visszavonuló sereg üldözésénél vívja Nádasdy holzbergi, hermsdorfi diadalait, majd beveszi hosszú ostrom után Schweidnitzot, mely diadalát a népköltés is megénekli. ö vezeti be a boroszlói csatát, melynek sikere után azonban Lotharingiai