Századok – 1916

Történeti irodalom - Karácson Imre: Török-magyar oklevéltár. 1533–1789. Ism. Zsinka Ferencz 286

TÖRTÉNETI IRODALOM. 289 vagy onnan jött. Képzelhetni, mennyire tömve lehetett a porta belseje a sok kérelmezőtől, a kik között akadt elég görbe úton járó is ! Ha egy falu sérelmesnek találta a bég rendeletét, vagy szpáhijával nehezedett meg a dolga, útnak eresztette megbízottját kedvező szultáni rendeletért. Néha egész követségnek tűnnek íel e megbízottak, a kik nem kímélik megbízóik pénzét, sőt a zsarolástól sem riadnak vissza. Alkalmas példáját nyújtja ennek az a fosztogatás! kísérlet, mely a kanizsai ejaletben esett meg, mely a török igazságosztás sajátszerűségére is enged egy pillantást vetni IV. Mohammed megtorló rendelete kapcsán. A szultáni rendelet előadása szerint a szigetvári és pécsi lakosok a rájuk nehezedő terhek alól bizonyos fölmentést nyertek ; e fölmentés bejelentésére a nevezett lakosok küldötteket bocsátottak a portára. A küldöttek költségére tetemes összeget szedtek össze : ötszázezer akcsét, mely egykorú magyar pénzben megfelelt 7500 forintnak. A követség miután eljárta dolgát a portán, visszatérve különféle ürügyek alatt újra, sőt harmadszor is az elsőhöz hasonló nagyságú összeget akart a szegény lakosokon rántani, sőt követelése támogatására a beglerbégtől is kapott hivatalos rendeletet. A szultán megakadályozta a zsarolást, mivel a beszedett pénzről kiderült, hogy a portai tisztviselők megvesztegetésére szolgált, de csak a társaság fejét, Musztafát büntette szigorúan, a többivel nem törődött ; ez az eset több szempontból érdekes példa : a török igazság egyet büntetett, vagy csak keveset, de szigorúan, hogy elriaszszon hasonló bűnöktől ; csak akkor ítélt, ha erre fölkérték ;1 az esetek fölismerésében oly részletes distinctiókig, melyek a turpis causa eseteit magukban foglalják, nem terjeszkedtek ki. Jelentékeny számú adattal járul e kötet a hódoltság folytonosan növekvő anyagának szaporításához, közelebb hozva az időt, midőn a török hódoltság korának új, a Salamon Ferencz tárgyalásánál szélesebb alapra fektetett feldolgozásához nyúlni lehet. Kötetünk jóval nagyobb területről számol be adatokkal, mint Salamon felhasznált és kiválóan értékesített forrásai. Több megállapításnak szolgálhat alapjául ; így a török hivatali beosztások és fokozati megkülönböztetések, az archontologia, a kilids, timár és ziamet nevü hűbérek értékhatárainak megállapítására. A tájékozódás megkönnyítésére szolgáló tárgymutató rendeltetésének jól megfelel ; nem mondható el ugyanez teljes mértékben a közölt szójegyzékről, mely hiányos. A következő 1 Erre Salamén is igen érdekes esetekben számol be. Magyarország a török hódítás korában. 1886. 275. 1. Századok, igi6. IV—V. ftizet.