Századok – 1916

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: A magyar pénzverés Szent István korában - 267

282 HÓMAN BÁLINT. II. Henrik bajor herczegnek, mint Istvánnak pénzei a jó Karoling-dénárok mintájára verettek s így nem is igen készülhettek más pénzverési súly alapján. A pénzláb meghatározásánál tehát abból a feltevésből indulok ki, hogy a pénzverés alapsúlya a 408 gr.-os font volt. Szent István obolusainak átlagsúlyát 158 darab pénz alapján 0-7682 gr.-ban állapítottam meg. Tekintettel azonban a középkori »al marco« vert pénzek több ízben említett sajátságaira és a használatban előállt kopásra, ezeknél is, mint a Karoling- és más pénzeknél tettük,1 5%-os hozzáadással kell élnünk. ι obolus = 0.7682 gr. 5% = 0.0384 gr. 0.8066 gr. A kiverezési súlyt, helyesebben a törvényes átlagsúlyt tehát ο 8066, kereken ο 800 gr.-ra kell tennünk. Ezt az eredményt igazolja az is, hogy a fennmaradt példányoknak 40'54%-a eléri a 0800 grammot.2 Az obolusok finomsága 0900 lévén, a valószínű pénzlábat következő táblázat fejezi ki : Dénárok3 Obolusok Teljessúly Színsúly száma grammban 1 font 0'900 finom pénzezüst [255] 510 408-00 367-20 [1 számítási font] [240] 480 384-00 345-60 1 dénár [1] 2 Γ60 1-44 1 obolus % 1 0-80 0-72 Egy font pénzezüstböl tehát nem 480, hanem 5x0 obolust vertek. Az 1 font pénzezüst és a 480 obolus közti értékkülönbség — 2i"6 gr. színezüst — adja a kincstári pénzverési illetéket, a mi 5'88%-nak felel meg (a 367-20 gr.-hoz viszo-1 V. ö. erről művem Bevezetését és I. R. 1. fejezetét. 2 A jó Karoling-dénároknak csak 35*445 %-a én el a törvényes l'y gr.-os súlyt. 3 A Karoling-pénzlábbal való összehasonlítás végett veszem fel a verésre nem került dénárokat is.