Századok – 1916

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: A magyar pénzverés Szent István korában - 267

A MAGYAR PÉNZVERÉS SZENT ISTVÁN KORÁBAN. 283 nyitva). Nem igen lehet ugyanis kétségünk a felől, hogy nálunk is, mint nyugaton 240 dénár, vagyis 480 obolus for­gott ι font finom ezüst értékben.1 V A források szerint az ezüstpénzekkel egyidőben — mint láttuk — a régi tinópénz és az evvel azonos értékű byzanczi arany (pensa auri) is használatos volt, különösen a nagy for­galom lebonyolítására. Ε pénzek és az ezüst obolus érték­viszonyának meghatározására egyedüli forrásunk Szent Ist­ván I. 32. törvényczikke. Ez — mint láttuk —· a tinó (és pensa auri) értékét 2% solidusban, vagyis 30 dénárban állapítja meg.2 Igaz, hogy ez a meghatározás bajor eredetű s így bajor dénárokra vonatkoztatható, mindazonáltal — tekintettel a bajor és magyar pénz szoros kapcsolatára — valószínűnek kell tartanunk, hogy Szent István pénzéből is (30 dénárt, vagyis) 60 obolust számítottak 1 aranyra vagy tinóra. A byzanczi aranyak állandó, 4-4 gr.-os forgalmi súlyát és a magyar obolusok 072 gr.-os finomsúlyát véve fel, a két nemes fém értékarányául χ : g'8i8-at, kereken ι : 10 értékarányt kapunk. Ez a szám pedig fedi az arany és ezüst XI—XIII. századi értékarányát.® Ismételnünk kell azonban, hogy úgy a Szent István-kori pénzláb, mint az χ : 10 értékarány meghatározása feltevése­ken alapszik és így bár minden valószínűség e feltevések helyessége mellett szól, az eredmények kétségtelen helyességét nem kívánjuk vitatni. * * * Összegezve az érmek külső alakjából, a pénzsúlyokból és a leletekből levont tanulságokat, az ezekből megállapítható positiv eredményeket következőkben foglalhatjuk össze. Szent István, az önálló magyar pénzverés megalkotója, uralkodása első éveiben kezdett pénzt veretni. 1 Pippin korában a verésre magánosok részéről beadott ezüst­ből 22 solidus után 1 solidust vontak le illetékképen (v. ö. Inama-Sternegg id. m. I. 2. Aufl. 624., II. 413—4. 1. és Soetbeer id. h. IV. 272—3. 1.), a mi 4'54%-nak felel meg. 3 Schoenvisner (id. m. 157. 1.), Finály (Erd. Múz. Egyl. Evk. IV.) és mások Szt. István I. 32. t.-czikkének a Corpus Jurisban levő hibás szövege (16 tinó = LX. sol., XL. sol. helyett) alapján a pensa aurit 45 dénárra tették. 3 V. ö. erről a művem 14. fejezetében mondandókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom