Századok – 1916

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: A magyar pénzverés Szent István korában - 267

A MAGYAR PÉNZVERÉS SZENT ISTVÁN KORÁBAN. 313 A XI. századi magyarországi leletekben — ezzel szemben — byzanczi aranyakat kivéve, külföldi pénzek egyáltalában nem szerepelnek.1 Különösen kedvelt fizetési eszköz volt a magyar pénz a Balti-tenger vidékén olyannyira, hogy a pommerániai és vend berezegek maguk is a magyar pénz mintájára verettek pénzt. A durva, barbár kézre valló, visszás és értelmetlen feliratú Szent István- és I. Béla-féle pénzek, a milyenek nagy számban kerültek elő a farvei (Holstein, 242 darab), bornholmi2

és más leletekben, ezeknek a balti-tengermelléki vend herczegeknek pénzei, tehát a magyar obolusoknak egykorú, külföldi utánveretei (Nachprägungen) voltak,3 Készültek ilyen magyar pénzek mintájára vert utánveretek Németországban 4

és Lengyelországban 5

is, de amazoknál sokkal kisebb számban. Ezek a külföldi után veretek az azt kibocsátó fejedelmek országában rendes forgalmi pénzek voltak s főkép azért verettek a magyar pénz mintájára, hogy annak — mint külföldi pénznek — használatát korlátozzák.6 * * * A fennmaradt forrásokból megállapítható positiv és kétségtelen eredmények megállapítása után áttérhetünk a pénzláb meghatározásának kísérletére. Kísérletnek kell neveznem, mert nincs semmiféle biztos értesítésünk a Szent Istvánkorabeli s általában a XI. századi magyar pénzverést alapsúly nagyságára nézve. A súlymértékek tárgyalása közben kifejtettem, miért kell valószínűnek tartanunk, hogy a X. században Regensburgban és a XI. században Szent István pénzverésénél a 408 gr.-os Karoling-font volt a pénzverési alapsúly.7 Ügy 1 V. ö. a leletek ismertetését: Réthy (Arch. Ert. XIV. 1894. 60. 1.) ; Römer Flóris (Arch. Ert. III. 1870. 206. 1. — VII. 1873. 94. 1.) és Num. Közi. 1903. 90. 1., 1905. 72. 1., 1908. 102. 1., 1914. 52. 1., 1912. 141. 1. — V. ö. még: Hampel József. Üjabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. Budapest, 1907. 152—3. 1. 2 Gumovski id. m. (Ν. Κ. 1905· 87. 1.) és Réthy (Arch. Ert. VI. 1886. 37. 1.) * Réthy id. értekezései. (Arch. Ert. V. 146—7. 1. és VI. 37. 1.) Réthy. C.N.H. I. 6. 1. 4 C.N.H. I. 5. és 6. sz. érmek. * Harsányi Pál. Árpádházi királyaink kiadatlan érmei (Ν. K. 1912. 85. 1.) ismertet egy érmet, a melynek előlapja a XI. sz. magyar obolusrajz, hátlapja pedig egy ismert lengyel dénár. * A C.NH. 5·—6. sz. a. utánveretek 3 példányát a Magyar Nemz. Múzeumban 0'850, 0'830, 0^730 finomnak találtam. ' V. ö. művem I. R. 4. fejezetét.