Századok – 1916
Értekezések - HÓMAN BÁLINT: A magyar pénzverés Szent István korában - 267
A MAGYAR PÉNZVERÉS SZENT ISTVÁN KORÁBAN. 303 gáltak, a melyeknek előlapján ott látjuk az István pénzeit — és közel 150 éven át általában a magyar pénzek hátlapját — jellemző négy háromszöget a kereszt karjaiban. Szent István pénzeinek azonban nemcsak éremrajza, hanem hátlapi körirata is a regensburgi pénzzel való rokonságát mutatja. Már Schoenvisner észrevette, hogy a Regia Civitas felirat utánzata a regensburgi dénárok »Regina Civitas« feliratának.1 Regina Civitas volt Regensburgnak olaszos latin neve, mely 907-től 1009-ig folytonosan szerepel a bajor pénzeken, a mikor azután a németországi latinságban használatos Ratisbona váltotta fel.2 Szent István pénzein a Regia Civitas a m. királyi város. Vájjon Esztergom avagy Fehérvár értendő-e alatta, ma már nem állapítható meg,3 csak az bizonyos, hogy a regensburgi »Regina Civitas «utánzata. Szent István pénzeinek éremrajza és körirata világos bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy készítésüknél mintául — azitaliai Karoling-dénárokkal rokon — regensburgi bajor pénzek használtattak.4 A regensburgi pénzek mintájára nemcsak Szent István, hanem más egykorú uralkodók is verettek pénzt. Regensburgi mintára készültek a cseh herczegek pénzei a Χ—XI. században,5 a freisingeni püspök és salzburgi érsek pedig egyenesen »regensburgi pénz« verésére kaptak jogot III. Ottó császártól.® II. Henrik bajor herczegnek 985 és 995 közt vert —· a kereszt sarkaiban négy háromszöget ábrázoló — obolusaiban sikerült felismernünk Szent István pénzeinek közvetlen 1 Schoenvisner. Notitia Hung, rei numariae. 1801. 90—91. 1. ! C.N.H. I. 9. 1. és Réthy László. II. Géza és III. Béla érmei. (III. Béla magyar király emlékezete. Szerk. Forster Gyula. Bpest, 1901. 169. 1.) Dannenberg. I. 415. s köv. 1. 3 V. ö. művem 13. fejezetét. * Schoenvisner id. m. Finály Henrik. A régi magyar súlymérték. (Erd. Múz. Egyl. Evk. IV. 66—7. 1.). — Pauler Gyula. A magyar nemz. tört. I. 59—60. 1. — Réthy. CNH. 8—10. 1. — Végh Ödön. (A keleti és nyugati érmészet befolyása Magyarország érmészetére. Pest, 1867. 10. 1.) a magyar pénzek különös sajátságakép említi, hogy a kereszt végei a külső körig terjednek. Ez tévedés, mert külföldi, egykorú pénzeken is fellelhető ez a sajátság. V. ö. Dannenberg. 342. és 996. sz. éremrajzokat. s V. ö. Fiala. Eduard. Ceske denáry. V Praze, 1895. I. és II. táblán. Fiala, Eduard Beschreibung d. Sammlung böhmischer Münzen u. Medaillen des Max Donebauer. Prag, 1888. I. és II. táblán és Fiala, Ed. Beschreibung böhm. Münzen u. Medaillen. Prag, 1891. I—III. táblán közölt éremrajzokat s leírásokat. β »Monetam Ratisponensem in loco Frisinga (Salzburg) dicto construi concessimus.« Lori. Sammlung d. baier. Münzrechts. I. 6—7. 1.
