Századok – 1916

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: A magyar pénzverés Szent István korában - 267

272 HÓMAN BÁLINT. regensburgi előképét is, a miből két következtetés vonható. Az egyik az, hogy Szent István első pénzeit talán már a X. században (997 és 1000 közt), de — mivel ennek a »Rex« czím használata ellentmond — mindenesetre uralkodása első éveiben verette. Ha később tette volna, úgy bizonyára sógora és nem 995-ben meghalt ipja pénzeit vette volna mintáúl. A másik az, hogy nem dénárt, hanem féldenárt (obolust) vett mintául és pénzeire az obolusokat jellemző1 négy háromszöget verette, tehát az ő pénzei sem dénárok, hanem obolusok voltak. Ez utóbbi következtetés bizonyítására a pénzek metrologiai adatait is vizsgálat tárgyává kell tennünk.2 II. Henrik 985—995 közt vert regensburgi pénzei Szt. István pénzei Forrás Súly (gramm) Megfelelő féldenársúly Súly (gramm) 0-962 0-96 0-90 0-89 0-885 G. 1 1-75 (0-875) í 1-75 (0-875) D. 1069g 1-74 (0-87) 0-87 1 1-74 (0-87) G. 2 1-72 (0-86) 0-86 í 1-72 (0-86) D. 1069 0-852 1 1-7 (0-85) D. 1069e 1-7 (0-85) 0-85 D. 1069g ! 1 1-7 1-7 (0-85) (0-85) D. 1070 (obolus) 0-85 G. 3 1-68 (0-84) G. 4 1-68 (0-84) D. 1069g 1 1-68 1-68 (0-84) (0-84) 1 Dannenberg (I. 427. 1.) szerint is a »négy háromszög« csak féldenáron fordul elő s valószínűleg ép annak jelölésére szolgált, hogy a pénz obolus. 2 G. = Grote. Bayer. Münzgeschichte. (Münzstudien. VIII. Bd.) — D. = Dannenberg id. m. A szám mindkettőnél az éremrajz. illetve a súlytáblázat egyes adatainak számát jelenti. —A magyar adatokat lásd művem II. függelékében.