Századok – 1916

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume Magyarországhoz való kapcsolásának előzményeiről és hatásairól 239

FIUME MAGYARORSZÁGHOZ VALÓ KAPCSOLÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI. 259 kir. bizottság — úgymond — bemutatta e kir. tanácsnak Fiume és Buccari városok és kereskedelmi községek belső szervezete szabályozását illető és alázattal idecsatolt jegyzőkönyvét, a melynek javaslataihoz ez a tanács szintén alázatosan hozzájárul«. Csak a Fiume város által eddig húsfogyasztási adó czímen a kincstárnak összesen fizetett 978 írt 19y2 állami adóra nézve jegyzi meg, hogy az egyelőre elegendő lehet, »ha azonban az adó a hazai alkotmányrendszer értelmében Magyarországon és kapcsolt részein fölemeltetnék, ez a város is, mint a magyar korona csatolmánya, ehhez a m ga részéről hasonlóan hozzájáruljon s az országgyűlés által rája kivetendő magasabb adót méltányosan viselje és a köznek javára beszolgáltatni tartozzék«.1 A fiumeiek óhajtásának megfelelőleg Fiume város új közjogi helyzetének meghatározása csaknem szószerint úgy ment át a Mária Terézia által 1779 április 23-án a város számára véglegesen kiadott diplomába, a mint azt a tanács memoranduma alapján a fiumei szervező bizottság megfogalmazta, s a horvát helytartótanács elfogadta. A diploma vonatkozó helye ugyanis így szól : »Először is, hogy ez a Szent Vidről nevezett Fiume kereskedőváros kerületével ezután is külön a magyar királyság szent koronájához kapcsolt testnek tekintessék és mindenben ilyenül kormányoztassák és semmikép se elegyíttessék össze a másik, buccarii kerülettel, mint a mely eredettől fogva Horvátországhoz tartozik.«2 Mivel pedig Mária Terézia időközben az 1767-ben (törvénytelenül) felállított külön horvát helytartótanácsot 1779-ben feloszlatta, a diploma még azt is kimondja, hogy a város számadásai ezentúl a megszűnt horvát helytartótanács helyett a magyar kir. helytartótanács útján terjesztendők fel a Felséghez. Ezzel megszűnt az a kapcsolat, mely Fiumét a csatolás átmeneti éveiben ideiglenesen Horvátországhoz fűzte ; közjogi helyzete most már teljesen tisztázva volt. A mi a város kereskedelmi ügyeit illette, azokra nézve a királynő már 1776 augusztus 9-én kelt leiratában 1 A jelentés aláírói között ott találjuk Batthyány Tivadar gróf nevét is. Racki, i. m. 33/b. sz. melléklet. 1 »primo urbs haec commercialis Sancti Viti cum districtu suo. tamquam separatum sacri regni Hungáriáé coronae adnexum corpus porro quoque consideretur, atque ita in omnibus tractetur, neque cum alio Buccarano, velut ad regnum Croatiae ab incunabulis ipsis pertinente districtu ulla ratione commisceatur.« — A diploma teljes szövege.: Raőki, i. m. 34/b. sz. melléklet. 17·