Századok – 1916

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume Magyarországhoz való kapcsolásának előzményeiről és hatásairól 239

26ο FEST ALADÁR. kijelentette, hogy e tekintetben a fiumei kormányzóság közvetlenül a magyar udvari kanczelláriótól függjön, ettől vegye az udvari leiratokat s ehhez terjeszsze fel jelentéseit. Nemsokára megszűnt a Szeverin-megyével való kapcsolat is ; mert II. József ezt a megyét 1786-ban feloszlatta : északi részét Zágráb megyéhez csatolta vissza, a buccarii, hreljini és vinodoli kerületeket pedig Littorale Hungaricum nevezet alatt közvetlen a fiumei kormányzóság alá rendelte.1 — A fiumeiek nem hiába várták az új politikai és közigaz­gatási kapcsolattól kikötővárosuk fellendülését. A míg a kapcsolást megelőző évben (1775-ben) a kikötő összes for­galma 1,028.841 frtot tett ki, addig a csatolás ötödik évében (1780) ez összegnek már több mint harmadfélszeresére emelkedett : 2,580.096 frtra.2 A kapcsolás után új meg új magyar termények kerül­tek tengeren át kivitelre : Mailáth kormányzó különösen a borkivitel emelésén fáradozott ;3 a fiumei Adamich András pedig, mint itteni angol konzul, az Anglia felé irányuló fa-és kenderkivitelt virágoztatta fel.4 Nagy arányokban növe­kedett meg a gabonakivitel is, különösen a franczia háborúk kezdetén, mikor az olasz hadszíntéren küzdő osztrák és magyar csapatok számára a magyar tengerparton át ten­geren szállíttatott az 1796-iki országgyűlés által hadi czélokra megszavazott 2*4 millió mázsa rozs és 3*7 millió mázsa zab­nak jelentékeny hányada s ezenkívül még sok búza is. Az 1797. év elején hetenkint 10—20 ezer mérő gabona vette útját a magyar tengerparttól Velenczébe,5 Szintúgy a máso­dik koalicziós háború idején egymást érték a gabonaszál­lítmányok a magyar tengerparton, — kivált Buccarin és Portorén át, hol a Károly-műúton közelebb érték a tengert, de mindig fiumei szállítók közvetítésével. így 1800 február­ban Scarpa Pál fiumei kereskedő nyer engedélyt gabona­kivitelre a pápai állam bolognai tartományába a Po tor­kolatán felül fekvő Pontelagoscuro folyami kikötőig,6 a hová kormányrendeletileg 50.000 mérő volt szánva.7 A 1 Raèki, i. m., passim. 2 Engel, Staatskunde und Geschichte von Dalmatien, Kroa­tien u. Slavonien, 386. 1. 3 Vonatkozó felterjesztését ismerteti Engel i. m. II. 351. 1. 4 Tomssich, Notizie storiche sulla città di Fiume. Fiume, 1886, 245—6. 1. 5 Orsz. ltár, Acta Gubernii Fluminensis, 1757. év. 59., 60., 61., 185., 231., 379., 449., 506., 686. sz. 6 Acta Gub. Flum. 1800. év. 9. sz. ' U. o. 33. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom