Századok – 1916

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume Magyarországhoz való kapcsolásának előzményeiről és hatásairól 239

258 FEST ALADÁR. ráig terjedő területével együtt szintén szabad kikötővárossá nyilváníttatott s így Fiúméhoz hasonló kiváltságos helyzetbe jutott.1 Még inkább bonyolúlttá tette a helyzetet, hogy Mailáth egy személyben volt Fiume kormányzója, Szeverin-megye főispánja és Buccari kapitánya. így ez átmeneti időközben Fiume város kénytelen volt magát két-két küldöttel képviseltetni az új Szeverin-megye gyűlésein : így a Mrkopalj helységben 1777 nov. 10-én megnyitott alakuló gyűlésen és az 1778 márczius 16-ától kezdődőleg magában Fiúméban tartott közgyűlésen.2 Bár azonban egyelőre alkalmazkodniok kellett, az adott átmeneti helyzethez, a fiumeiek nem szűntek meg a közvetlen csatolást szorgalmazni. Sikerűit is nekik Mailáth kormányzót s általa a szervező bizottságot álláspontjuk elfogadására bírni. Ez a bizottság ugyanis 1778 augusztus 18-án a horvát helytartótanácshoz intézett terjedelmes fölterjesztésében, a fiumei tanács emlékiratában előadott kívánalmakkal foglalkozva, magáévá teszi a fiumeiek álláspontját, ezeket mondván : »Az ι. pontot illetőleg ez a királyi bizottság is alázattal helyesnek véli, hogy Fiume városa kerületével együtt ezentúl mint külön a magyar királyság koronájához kapcsolt test kormányoztassék, és semmikép se elegyíttessék össze a másik, Buccarii kerülettel, mint a mely eredettől fogva Horvátországhoz tartozik.«3 Ebben a fontos okiratban látjuk először kijegeczesedve a »separatum corpus adnexum« műkifejezést, mely azóta szálló igévé lett, — két egymásnak látszólag ellenmondó jelzőjével, a melyek jelentősége a hangsúly szerint változhatik ugyan, valójában azonban teljes egyensúlyban mutatják be Fiume közjogi helyzetének fogalmát. A szervező bizottság eme fölterjesztését a hor%>át helytartótanács is a maga egészében magáévá tette 1778 szept. 19-ikén a Felséghez intézett kísérő jelentésében : »A fiumei 1 1778. máj. 13. felséghatározat. 2 Raőki, i. m. passim. (Ez a munka, bár a tényeket a horvát igények szempontjából bírálja el, eddig még mindig a legteljesebb hiteles forrásmunka Fiume közjogi helyzetére nézve.) 3 19. — Itaque ad 1. jussum demisse videtur etiam huic commissioni, ut urbs Fluminensis cum districtu suo tanquam separatum, sacrae regni Hungáriáé coronae adnexum corpus ultra tractetur, neque cum alio Buccarensi, velut ad regnum Croatiae ab ipsis incunabulis pertinente districtu ulla ratione confundatur.« RaCki, i. m. 33. sz. melléklet.