Századok – 1916

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: A háború és a nemzeti 209

2Io CSÁNKI DEZSŐ. fűtött, féktelen erejű nemzeti támadással szemben Magyarországnak világhatalmi vagy hódító törekvései voltak ? De volt mégis egy, a szomszéd állammal szövetségben elkövetett »bűnünk« : Bosznia annexiója, mely a földrajzi helyzetünk útmutatása szerint kialakult régi magyar történelmi hagyománynak felelt meg, s a melyet, az előzményeket tekintve, európai megbízatás, illetve — a kire tartozott — a törökkel való békés megegyezés alapján, szintén csak védő czélzattal követtünk el. De hiszen nem is rólunk, vagy nem is csupán rólunk volt szó, hanem egyszersmind állandó szövetségesünkről : Ausztriáról is, a melylyel együtt képeztünk egy külügyi egészet, azaz hatalmasságot. Ez a hatalmasság ebben az összetételében még kevésbé látszik, sőt látszhatott támadónak. Ausztria nemzeti tekintetben még kevésbé egységes állam, mint Magyarország. Egyszerűen Habsburg-császárság az, a melyben, ha az állam centripetális tényező, — a mint hogy az is — a nemzeti eszme csupa széthúzó, egymás ellen kielégítésre törő, centrifugális tényezők összetétele. A nemzeti eszme úgyszólván szétrepedéssel fenyegette ezt az államot, melyet a jelek szerint inkább csak ősrégi és nagytekintélyű dynastiája tart össze. Merészelhet-e ily állam vagy ily államszövetség másra, mint - védekezésre gondolni. Még a hatalmas és állami részei tekintetében újabban eléggé összeforrt Németországgal szövetségben is ? Valóban nem. Ellenkezőleg : a nemzeti eszme miatt való gyöngeség és szétmállásra való hajlam gyanúja alatt állottunk. A külön nemzetekből összerótt európai Törökország elbukott. Ε részben a helyzet hasonlósága a kettős monarchiával, ellenségeink közvéleménye szerint, nyilvánvalónak látszott. El fog tehát bukni a monarchia is. A háború megokolása ezek után aztán a farkas és bárány meséjének ürügye. Csoda-e, ha ez a mindnyájunkat könnyű zsákmányként sértően lekicsinylő ítélet és bánásmód, a hazában és