Századok – 1916
Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: A háború és a nemzeti 209
A HÁBORÚ ÉS A NEMZETI ESZME. 213 bővebb és olcsóbb ellátását, tehát : a terület nagyobb kiterjedése által a nemzet és nemzeti állam nagyobb erejének, nagyobb hatalmának biztosítását czélozza. Nem feszegetem itt az eszme megvalósulásának különböző elnevezések alatt ismeretes különböző formáit. Csak egyszerűen rámutatok annak (jellegre nézve egymástól kétségkívül különböző) legkiválóbb képviselőire : Angolországra, Francziaországra, az északamerikai Únióra, Oroszországra, Japánra, a melyek közé újabban pl. az egyesült Németország (Kamerun), legújabban pedig az egyesült és további egyesülésre vágyó Olaszország (Tripolis) is beékelni kivánta magát. Képzeljük el ezek után az ilyen érzelmekkel és vágyakkal telített és a felsőbb társadalmi rétegek, olykor maguk a politikai vezérek és kormányférfiak, vagy épen külső befolyások által tervszerűen túlfűtött nemzeteket. A szellemi és anyagi javaknak, eszményeknek és érdekeknek, lakosoknak és területeknek mily nyugtalanító bizonytalansága, az elmérgesedésre hajló küzdelmeknek és harczoknak mennyi lehetősége és mily nagy terjedelme származhazik a kuszált, nagy és össze nem egyeztethető ellentétek e khaosából. Pedig más baj is van. A különböző társadalmak belsejében az egyes rétegek, mondjuk : osztályok között szintén nehéz harczok dúlnak szabadságért vagy az anyagi és szellemi javakért, a mindennapi kenyérért. Ε társadalmi küzdelem — mely inkább a tömegek jólétének emelését, az alsóbb osztályok érvényesülését, boldogulását akarja előmozdítani — gyakran határozott ellentétben áll ugyan az egész nemzeti egyéniség érvényesítésére irányuló nemzeti eszmével és törekvésekkel, de azért mégis ezekkel azonos alapon nyugszik, t. i. az egyenlőtlenségen, mely az emberi teremtmény lényegéhez tartozik. S mindezen küzdelmek mérséklését, valamint az ezek alapjául szolgáló egyenlőtlenség elegyengetését sem a tudomány, sem kifejezetten a socialista elvek és tanok, sem pedig a vallás, nem tudták véghezvinni. A socialismus nem, mert — bár a nagy küzdelmet a ma