Századok – 1916

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: A háború és a nemzeti 209

2IO CSÁNKI DEZSŐ. folyó osztályharczok remélt bevégződése után a társadalomnak külön elvek szerint való szervezésével kiküszöböltnek szeretné látni — mégis, mivel ezt főleg az anyagi és gazdasági élet megjavításával akarja elérni, az elméket első sorban a földi dolgok felé irányítja s a szellemieket — melyektől a philosophia és a vallás a kibékítést várja — csak mint járulékokat állítja oda. Sőt újabban maga is abba az ellenmondásba esik, hogy a nemzeti eszmét fenyegető élet-halálharczban minden eszközzel való védelmet igér ez eszme szóvivőinek. Ezt a határozott állásfoglalást egy évtizeddel ezelőtt, a socialistáktól vezetett francziákra vonatkoztatva, már a német socialisták egyik vezérétől : Bebeltől hallottuk, újabban a háború alatt pedig a németekre czélozva pl. az angol socialisták tervezgetéséből ismerjük. A tudományok s ezek között a tudomány névre olykor kizárólagos igényt tartó természettudományok sem tudták a küzdelmek mérséklését keresztülvinni s az egyenlőtlenségen segíteni. Pedig e tudományok előbb el sem képzelt hatalmas fejlődésének ma már alig elképzelhető nagy szerepe volt az utóbbi századok alatt az emberi gondolkodás felszabadításában. De a tudomány e haladása közben létrejött találmányok nemcsak felszabadítólag, hanem nyugtalanítólag is hatottak ; mert a kényelmi eszközök egész sorát hozták létre a nélkül, hogy ezek megszerzésére vonatkozólag a társadalom alsóbb rétegeiben mindinkább felhalmozódó vágyakat kielégíteni vagy csillapítani tudták volna. Sőt még nagyobb baj történt. A tudományok ugyanis csodálatraméltó haladásuk önérzetében úgyszólván forradalmi térre léptek s a történeti keretek közt maradó vallás tételeit támadták. Holott a létküzdelem legnagyobb kérdéseiben megnyugtatást nem birtak nyújtani. Kiderült, hogy — bizonyos, kétségtelenül már óriási területre érő biztos ténymegállapítások határain túl — e tudomány maga is csak képzeletszülte feltevésekkel, sőt úgyszólván dogmákkal dolgozik. Mikor pedig ez alapon maga is felkínálkozott vallásnak, e vallást — bár szintén csak feltevés útján létezőnek vett — anyagi erőkre alapította, melyekben pedig