Századok – 1916

Tárcza - Erdélyi László: Nyilt levél a szerkesztőhöz 204

204 TÁRCZA. eszme az 1915. évben »az ö tollából« előbb látott napvilágot mint értekezésem, az a véletlen játéka. Legyen a prioritás a Dékáni úr »tolláé« ; szaktársaimat azonban kérnem kell, hogy az időrend és körülmények kegyes figyelembevételével ne marasztaljanak el azon vádban, hogy idegen tollakkal ékeskedtem. R. Kiss István. Nyílt levél a szerkesztőhöz. A Századok utolsó füzetének egyik könyvismertetése érdekes elvi álláspontot fejez ki, a melyhez legyen szabad hozzászólnom, mert a magyar történelmi emlékek beható ismertetése és feldolgozása terén fontos gyakorlati következményei lehetnének annak az elvi álláspontnak, feltéve, hogy kénytelenek volnánk előtte meghajolni. A névtelen könyvismertető a Századok 1915. évfolyama 664. lapján röviden bemutatja Gregorich Izidor Társadalom és művelődés Nagy Lajos életrajzaiban czímű doktori értekezését. Elismeri, hogy a szerző szorgalommal dolgozott, de megtagad tőle minden eredményt, mert »két politikai eseményeket elbeszélő életrajzszerű kútfőből egy kor művelődéstörténetét reconstruálni nem lehet«. Az elvi álláspont, mely az egész ismertetésen áthúzódik, az, hog}' helytelen dolog egyes kútfőket vagy a kídfök egy-egy szűkebb csoportját beható tanulmány tárgyává tenni a végből, hogy belőlük kiválogassuk a művelődéstörténeti adatokat s megkíséreljük tisztán e szűk alapon kisebb művelődéstörténeti képet rajzolni és ily módon bemutatni az illető kútfők művelődéstörténeti értékét, használhatóságát, gazdagságát vagy szegénységét. Az ismertető úr vagy ezt az elvi álláspontot vallja, vagy félreértette Gregorich doktori értekezését. Gregorich t. i. nem azt tűzte ki feladatúi, hogy megírja Nagy Lajos korának teljes művelődéstörténetét, hanem azt, hogy kiegészíti Küküllei krónikájának és a Dubniczi-krónikában fönnmaradt életrajz-töredéknek forrástani méltatásait, értékelését abból a szempontból, vájjon minő és mennyi anyagot tartalmaznak a művelődéstörténelem számára. Ezt fejezi ki Gregorich értekezésének a czíme : Társadalom és művelődés Nagy Lajos életrajzaiban. Hogy ily tételválasztás helyes, jogosult és jó kidolgozása értékes úgy a művelődéstörténeti források kritikája, mint a majdan megalkotandó teljes magyar művelődéstörténelem szempontjából, az előttem kétségtelen. A forrásokat kétféleképen kell ismerni és használni a történetírásban. Egyik szükséges ismeret az, hogy a kútfőt a maga egészé-