Századok – 1916

Értekezések - KOVÁCS LAJOS JÁNOS: Brutus magyar történetének forrásai - 128

KOVÁCS L. J. — BRUTUS MAGYAR TÖRTÉNETÉNEK FORRÁSAI. I2Q kérdésben. Nagyszámú nemesség gyűlt össze Pesten fölfegyver­kezve ; nemsokára megjelent Szapolyai is 600 válogatott lovas­sal,1 a mi az ellenpártnak alkalmat szolgáltatott a vádaskodásra. Brutus itt Dubraviusból merített, kivéve Szapolyai ellenségeinek beszédét,2 melyhez reflexiókat is fűz.3 Lajos tanácsosai és a főpapok Budán jöttek össze és ott akarták megtartani a gyűlést, hogy a fegyveres sokaság ne veszé­lyeztesse a király biztonságát. A tömeg azonban követelte az országgyűlés Pestre való áttételét. Tomori szétverte a zavargó­kat.4 •— Megjegyzendő, hogy Brutus a budai vár ezen megrohanását Perényi nádor halála után történtnek mondja, Engel és Szalay szerint 5 azonban ezt az eseményt előbbre kell tenni. Hogy Sza­polyai miért vonakodott átmenni Budára, annak okát Brutus — mint maga mondja 6 ·— a szászoktól tudta meg, t. i. félt ellen­ségei erőszakoskodásától. A székelyek fellázadtak és Szapolyai ezt az eseményt hozta fel Erdélybe való távozásának okául. Ezután czáfolja Brutus azt, a mit egyesek híreszteltek ekkor Szapolyairól, hogy bosszúból Lajos vesztére és a királyságra tört.7 Szapolyainak ezen védelmezése és az említett szóbeli értesü­lés kivételével e helyen is Dubraviust használta forrásnak.7 Követet küldtek Csehországba, hogy ismerjék el II. Lajost. Ismerteti az itteni állapotokat. Néhány jellemző példát hoz fel a király könnyelműségére és a főurak kapzsiságára és arczátlan­ságára, — mindezt Dubravius alapján.9 Szolimán a perzsák elleni háborúban vallott kudarczát magyar háború által akarta népével elfeledtetni. Könnyű győze­lemmel kecsegtette magát, mert a magyarnak harczmezőkön gyakorolnia magát már évek óta nem volt alkalma. Az egy­mással viszálykodó királyoktól pedig segély nem volt várható. Ezért Zsigmond a törökkel való béke fenntartását tanácsolja Lajosnak. Brutus e levélnek tartalmát közli,10 eredetije ki van adva Acta Tomiciana IV. k. 104. l.-on. Szolimán a hadjáratot Belgrád ostromával akarta megkez­deni. Lajos e fenyegető veszedelem hírére országgyűlést hitt össze, 1 Β. II. 21—22. = Dubravius 307—308. 2 Β. II. 23. 3 Β. II. 24. 4 Β. II. 25—26. = Dubr. 307. 5 Szalay László: Magyarország története. III. 538. β «Ungarosaxones .... causam certam tradunt, quare indicto Budensi conventu, ingredi in urbem recusarit . . . λ Β. II. 27 ' Β. II. 28—31. 8 Dubravius 307—308. 9 Β. II. 31—44. = Dubravius 308, 311. — Β. II. 45. = reflexiók. 10 Β. II. 46—48. Századok. 1916. II—III. füzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom