Századok – 1916

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: A magyar pénzverés Szent István korában - 116

ιι8 HÓM A Ν BÁLINT. A lebediai és etelközi őshazákban élő magyarok élénk kereskedelmi összeköttetésben álltak Kelet-Európa és Kis-Âzsia fejlett kulturájú kereskedőnépeivel. Történetünk első irott forrásai, az arab Ibn Rosteh és a perzsa Gardezi megemlékeznek az ősmagyarok kereskedéséről is. Az arabokkal és byzancziakkal (»rumi«-akkal) kereskedtek. Főárúczikkük —• a szomszédos ghuzok, szlávok és oroszok soraiból hadjárataik során elhurczolt —· rabszolga volt, továbbá mindenféle állatbőr, prém s más efféle. A byzancziakkal Karkh város mellett valóságos vásárokat tartottak. Rabszolgáikért cserében aranyszövetet, gyapjútakarókat és más byzanczi árúkat vásároltak.1 Gardezi a magyarok házassági szokásait írván le, említi, hogy a magyaroknál »a vagyon marhákban áll«. »A lány apja megmutatja, mije van menyétbőrökben, nyusztprémben, evetbőrökben, czobolyprémekben, rókabőrben, kamukaselyemszövetben . . . megmutatja 10 prémes ruha értékben. «2 Kitűnik ebből, hogy a magyarok — mint északnyugati szomszédaik, a szlávok (későbbi kisoroszok) —· állandó értékkel bírónak tekintették a prémes ruhát, prémet, állatbőrt. Ezek voltak első pénzeik. Azonban az érczpénz sem volt a IX—X. századi magyarok előtt ismeretlen. Annak forgalma náluk is —· mint más népeknél — megelőzte a belföldi pénzverést. Gardezi szerint a vőlegény adta »nászajándék marhából, pénzből és bútorokból áll«. Minő pénz volt ez, az iránt kétségünk alig lehet. A magyaroknál e korban csak byzanczi és arab-perzsa pénzek lehettek forgalomban. Bizonyítják ezt az említett kereskedelmi összeköttetések, a X—XI. századból származó, byzanci aranyakat és szamanida dirhemeket tartalmazó magyarországi sírleletek 3 és az arab pénzeknek általános elterjedtsége a mai Dél-Oroszország népeinél.4 * * * 1 Magyar Honfoglalás Kútfői. Szerk. Panier és Szilágyi Budapest, 1900. 169—173. 1. » U. ott. a A sírleletekről v. ö. Hampel József. A honfoglalási kor hazai emlékei (A Magy. Honf. Kútfői. 514 s köv. 1.) és Ujabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. Budapest, 1907. 116, 130, 142, 143. 1. Egyéb byzanczi leletekről alább szólok. 4 A lengyel- és déloroszországi arab-perzsa pénzekről : Piesenhausen. Uber zwei in Russland gemachte kufische Münzfunde (N. Zschr. III. 1871). — Karabaöek. Spanisch-arabisch-deutsche Nachprägungen für Polen. (N. Zschr. I. 1869. 136. 1.)