Századok – 1916

Értekezések - WERTHEIMER EDE: Magyarország és a forradalmi propaganda - 97

MAGYARORSZÁG ÉS A FORRADALMI PROPAGANDA. ΙΟΙ tevékenységére következtettek.1 Ezért figyelemmel kísér­ték, vájjon az úgynevezett országgyűlési ifjúság nem költe­kezik-e feltűnőbben. A figyelem különösen az akkor a magyar koronázó városban tartózkodó Baloghra irányúit.2 A Polizei­hofstelle elnöke ennek következtében a legszigorúbb vizsgá­lattal bízta meg e hatóság adiunctusát, Ferstlt, a pozsonyi titkos rendőrség vezetőjét.3 Ferstl szerint Balogh és bizonyos Madocsányi kijelentették volna klubbjuk egyik bizalmas em­bere előtt, hogy Nógrád, Pest, Trencsén és Nyitra vármegyék­ben a húsvéti ünnepek alatt titkos franczia emissariusok tar­tózkodtak. Később ezt a kijelentést csak privát véleményük­nek tűntették fel. Prónay azonban nem titkolta, hogy egy franczia és egy lengyel a húsvéti ünnepek alatt járt Nyitra megyében Osztroluczkynál, a honnan Pestre és azután, uta­sításuk értelmében Erdélybe mentek. Prónay azt is emlí­tette, hogy Pesten kívül más felsőmagyarországi városokat, főkép Kassát, gyakran felkeresik az emissariusok, a kik ott mint nyelvmesterek vagy mint vívómesterek telep­szenek le. Ferstl nem volt abban a helyzetben, hogy az idegenek­ről, kik állítólag Osztroluczky házában laktak, közelebbit megtudjon. Nevezetes ténynek tartotta mégis, hogy Borsiczky István, a már régen gyanús követ két nap előtt hirtelen eltávozott Pozsonyból és ámbár Pestre utazott, a házanépe azt állította, hogy szülőföldjére tért vissza. Ferstl tudni vélte, hogy Borsiczky, a kit Bezerédy képviselőnek is el kellett volna kísérnie, czélja titkos megbeszélés volt az ellenzék két legelőkelőbb vezérével, Wesselényi báróval és a költő Kölcseyvel.4 Természetes, hogy a titkos követeket el szeret­ték volna fogni. Az udvari haditanács elnöke, Hardegg gróf kiadta a parancsot az alája tartozó katonai hatóságok­nak, hogy a Pozsonyban és Trencsén környékén feltűnő két idegent elfogják. Egyidejűleg az illető megyékbe egy bizalmas embert is küldöttek, a ki a katonai személyek előtt mint »ismeretlen magánember« szerepelt. Az összes hatóságok neki tartóztak engedelmességgel, ha ő, a ki min­den segédeszközzel rendelkezett, az ilyetén meghatalmazásra elrendelné egyik vagy másik üldözött emissarius elfoga-1 Udv. lt. 2 Ferencz Sedlnitzkyhez, Bécs 1834 márcz. 2-án. 3 Sedlnitzky Ferstlhez, 1834 ápr. 14-én. Bm. lt. Hasonló pa­rancs követte ápr. 19-én. * Ferstl, Pozsony 1834 ápr. 25-én. U. ott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom