Századok – 1916

Értekezések - WERTHEIMER EDE: Magyarország és a forradalmi propaganda - 97

TOO WERTHEIMER EDE. ismétlődésének lehetősége félelmet és ijedtséget keltett, de nem keltette azt a vágyat, hogy tekintetbe véve a népek jogosúlt követeléseit, orvosolják azokat az állapotokat, a melyek egészen természetesen a 48-iki forradalomra vezet­tek. Néha bizonyára sejdítette Metternich, hogy a dolog nem fog jól végződni, hogy a rendőrség kicsinyes eszközei nem vezetnek majd mindig eredményhez. De rögtön ismét szabad kezet adott Sedlnitzkynek. Az államkanczellárnak és a Polizeihofstelle elnökének az volt rögeszméjük, hogy a censura és a rendőri hatalom sokkal jobb támogatói az államrendnek, mint a szabadelvű intézkedések, melyek semmi jóra nem vezetnek. Ennek következtében továbbra is csak a régi, elhasznált módokon gyógyították a belsejében súlyo­san beteg államot. Azt hitték, hogy kimerítettek minden bölcsességet, ha kémeket, faux-frèreseket és hasonló ala­kokat küldöttek ki, hogy a merész forradalmárok homály­ban működő törekvéseit felfedjék, és ha a forradalmáro­kat elfogatásuk után mély tömlöczökben hagyják eltik­kadni és senyvedni. Az eljárás következményeképen ter­mészetesen még bátrabb és vakmerőbb összeesküvők száll­tak síkra az uralkodó rendszer ellen. Ennek folytán alig mult el nap, hogy ne jöttek volna új jelentések egyesek vagy egész forradalmi szövetségek titokban lappangó tevé­kenységéről. Az államkanczellárt kínosan érintette genfi bizalmasá­nak Grafolónak Dijonból 1834 jan. 31-én 1 beküldött »érde­kes« jelentése, a mely annál nagyobb figyelemre méltóbb, mert Bramani és Modena titkos ügynökök is »egy Ausztria ellen gyülekező zivatart« jósoltak.2 Grafolo olasz iratában a többi között az állt : »A propagandának több nagy terve van és arra törekszik, hogy Magyarországot felizgassa, hogy főkép Pozsonyban a vajúdás számos tényezőjét fenntartsa, a melyek a lengyelhez hasonló forradalmat támaszthatnának és tényleg naponta nagy összegek és legügyesebb elvtársak indúlnak hozzájuk.«3 A dolog olyan nagyfontosságúnak lát­szott, hogy Ferencz császár sajátkezű írással szólította fel Sedlnitzky grófot : kövessen el mindent, hogy a bejelentett titkos franczia emissariusokat Pozsonyban felfedezzék. Az ebben a városban és Kolozsvárott feltűnő gyakran forga­lomba kerülő franczia pénzből is franczia ügynökök titkos 1 Metternich Sedlnitzkyhez, Bécs 1834 febr. 24-én. Bm. lt. * Hartig gróf Sedlnitzkyhez, 1834 febr. 18-án. U. ott. 3 Mellékelve Hartig írásához, 1834 febr. 18-án. U. ott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom