Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Nyelv - 85

85 TÖRTÉNETI IRODALOM. I Az 1754—55. évi országos nemesi összeírás. Az Illésy János kiadásában megjelent betűrendes névsornak komárommegyei részében előforduló hibás családnevek helyes szövegét közli. — Felsorolja a hazai levéltárakat érdeklő napi eseményeket s végül néhány folyóirat tartalmát ismerteti. Magyar Figyelő. 1915. sz. Bonkáló Sándor: A keleti szlávok. A keleti szlávok két különálló nemzetiségének, az orosznak és ruténnek népnevelési és közművelődési viszonyait, a kievi és moszkvai fejedelemségek megalapítását s a moszkvai fejedelemséggel a moszkoviták uralomrajutásának történetét ismerteti. — Huszár Imre : A hármasszövetség haldoklása. Chlumecky Lipót báró e czímen megjelent munkájának ismertetése, mely Olaszország a monarchiával szemben tíz év óta tanúsított hűtlen magatartásának részleteit tárja fel. 18. Réz Mihály: Bismarck és II. Vilmos külpolitikai ellentéte. Bismarck és II. Vilmos világpolitikai törekvései között mélyreható különbségeket állapít meg : Bismarck politikáját mint csupán Európára szorítkozó védelmi politikát jellemzi, mely a gyarmat-politikában óvatosan kerülte az idegen érdekek sérelmét s a birodalom európai helyzetének megváltoztatását ; II. Vilmos politikájában ezzel szemben terjeszkedő és hatalmi politikát lát, a mely az angol-német ellentét kiélesedését eredményezte. — Csekey István : Magyar hódoló küldöttség kétszáz évvel ezelőtt a királynál. Az 1722. július 2-iki hódoló küldöttség leírása, mely a pragmatica sanctio elfogadása alkalmából járt Bécsben. 19. Hendel Ödön : Olasz imperializmus. Az olasz imperialistikus politikát a túlnépesedéssel magyarázza, melynek ellenszerét az olasz államférfiak a gyarmatszerzésben keresték. Magyar Könyvszemle. Július. — Deczember. — Fraknói Vilmos : Visegrádon 1367-ben írt codex a klosterneuburgi könyvtárban. A szóban forgó kézirat egy Gergely pápának Jób könyvéről írott munkáját tartalmazza s tulajdonosa Bredenscheid János, Nagy Lajos jogtanácsosa és követe volt. — Eckhart Ferenc : A magyar kamarai levéltár szervezése a XVIII. században: A magyar kamarai levéltárat III. Károly állította fel s első levéltárnoka 1738-ban Rajcsányi Ádám lett. A dolgozat részletesen közli Mária Terézia újításait s intézkedéseit a levéltár dolgában. — Harsányt István : A Rákóczikönyvtár és katalógusa. Folytatólagos közlemény. — Adattár. Fraknói Vilmos közli Corderius Boldizsár jezsuita kérvényét 1629-ből, hogy a budai Corvin-könyvtárban görög kéziratok után kutathasson. A Szakirodalom rovatában Gulyás Pál ismerteti Heltai Gáspár Hálójá-nSLk új kiadását, melyet Trócsányi Zoltán alaposan és gondosan rendezett sajtó alá. Σ. Vogelstein Julie Von Französicher Buchmalerei cz. könyvével foglalkozik, mely túlságos egyéni szempontból tárgyalja a franczia könyvfestést. H. R. Fumagalli L'arte délia legature alla corte degli Estensi cz. könyvét ismerteti, mely az Este-könyvtár történetét adja elő. — Molnár Imre: Hajnóczy és a Pol.-Kirch. Manch Hermaeon. Az említett munkát Fáy tévesen tulajdonítja a kivégzett Hajnóczynak ; szerzője valószínűleg Hajnóczy József kiskéri ev. lelkész. Magyar Nyelv. XI. é. 10. füz. Gombocz Zoltán : Árpádkori török személyneveink cz. czikksorozatát befejezvén, tárgyalja az Ata (Áta, Atád, Ataj, Atány, Atos) ; Baj (Bajka, Baja, Bajon) ; Bátor ; Inak ; Üllő (Ilig : Jelech) ; Tárkány személy- és helyneveket. — Réthei Prikkel Marián a Levente szó eredetét magyarázza ; egy-