Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pester Lloyd - 86

86 TÖRTÉNETI IRODALOM. I szer közvetlenül törökből vettük át levent, egyszer pedig délszlávból leventa alakban. — Jakubovich Emil : Régi magyar női nevek név­tárát fejezi be (Viracsk—Zsuzsánna). Magyar Nyelvőr. 44. évf. 9—10. sz. Wertner Mór : Név­magyarázatok czímen a Hecceser, Hetes ; Hernád ; Hogel ; Konya ; Köröspén ; Ladány ; Locsmánd ; Mercubinus ; öbér ; Obulgán okle­vélbeli neveket fejtegeti. — Lakatos Jusztin az oroszdúlás helyén keletkező új helynevekről értekezik. — Parászka Gábor idegen helyneveket magyar földön s magyar neveket idegenben sorol föl. Magyar Paedagógia. 1915. november. Eilend József: A sárospataki főiskola és az Entwurf. I. közi. Haynau 1850. február 10-én kiadott rendeletével a hazai protestáns egyháznak, valamint a gondozása és felügyelete alatt álló protestáns intézeteknek autonó­miáját felfüggesztette. Néminemű előzetes puhatolódzások után a vallás- és közoktatásügyi minister még ez évben felszólítja a főisko­lát, hogy a mennyiben a gymnasiumot továbbra is nyilvános tan­intézetnek óhajtja tekinteni: az 1851/2. tanévre az Entwurf ren­delkezései szerint való oktatást teljesen készítse elő, mert ettől tétetik függővé az iskola nyilvános jellege s a kiadott bizonyítványok állam­érvényessége. A minister ismételt leirataira a főiskola rektora azt válaszolja, hogy az Entwurf kívánta reform megvalósítása nem egyedül a főiskola helybeli igazgatóságától és tanári karától függ, hanem az összes hazai protestánsok egyetemének, mint a protestáns tanintézetek tulajdonosának törvényes módon és formában hozott határozatától. Épen ezért adassék mód, hogy egyházkerületi közgyűlés legyen tartható. A főiskola tanári kara idő közben elké­szítette részletesen megokolt véleményét az Entwurfra nézve. A négy magyarországi egyházkerület is tartott ez ügyben tanácskozmányo­kat, de érdemleges eredményt nem tudott elérni, ezért végre is a sárospataki főiskola kijelentette, hogy gymnasiumát minden tekin­tetben az Entwurf követelményei szerint reorganisálja. — I. s. : Szelényi János : Genersich János czímű művét ismerteti. Deczember. Eilend József : A sárospataki főiskola és az Entwurf. Hiába igérte a sárospataki tanári testület, hogy mindenben az Ent­wurf szerint fog eljárni a minister kicsinyes s erőltetett okokból az iskola nyilvánossági jogát nem engedélyezte. A felebbezésnek sem lett jobb eredménye. A minister 1856 május havában kedvezőtlen dön­tést hozott, a minek tulajdonképeni oka egyedül politikai. Az isko­lának s derék tantestületének még sok kellemetlen hajszán kellett átesnie, a miben különösen Tomasek Pál iskolaügyi tanácsos tett ki magáért, de végre is az i860, májusi királyi rendelet alapján ismét visszanyerte teljes autonómiáját s folytathatta becsületes működését. Nyugat. 22. sz. Feleky Géza : Űj könyv a Biedermeyerröl. Rövid ismertetés Csizik Gyula könyvéről. — 23. sz. Feleky Géza : India és a világháború. Nagyobb munka egyik fejezete, mely Orosz­ország ázsiai hódításaival foglalkozik Jermák óta. Anglia természetes érdeke Oroszországot arra hajtani, hogy a Földközi tenger felé keres­sen érvényesülést. Pester Lloyd. 1915. 340. szám. Marczali Henrik: Wahrheit und Dichtung in der Botondsage. Akadémiában tartott felolvasását közli. Történeti mondával van dolgunk. Történeti, mert való esemé­nyek képezik alapját ; monda, mert a nép fantasiája kedves hősei­nek szavait és tetteit kedve szerint kiszínezi. Individualisálás egye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom