Századok – 1916
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle - 83
TÖRTÉNETI IRODALOM. 83 Velcncze peloponcsusi támadása visszafordította a török sereget. Közben Mátyás király is megindította hadjáratát a török ellen, de a szultán vezéreinek ügyes taktikája a Dunavonalra szorította. Végre a szerbiai török seregek kiverése után szövetségre lép Velenczével, majd Herczegovina herczegével s a téli hadjáratban az erős Jajczát és a kisebb váracsokat elfoglalva, hódítás jogán birtokába veszi Boszniát. A hadjáratban és az új berendezkedésben főszerepe Szapolyai Imre kincstárnoknak van, kit »regni Bozne gubernator«-rá nevez ki ; ez az állás külön közjogi állás. Bosznia birtokáért a szultán hadjáratot indított ; a külföld szokás szerint ígérte a segítséget Mátyásnak, de nem küldte, leszámítva a pápa pénzadományát. A kimerült, felszereletlen kis magyar sereg becsülettel megállta helyét az 1464. évi hadjáratban is, Jajczát a török nem tudta hosszú ostrommal sem visszafoglalni, Mátyás viszont Zvornikot vívta sikertelenül ; a hadjárat eredménye : magyar kézen maradt Jajcza s kerülete, meg néhány kelet-boszniai vár, mint végvidék, majd bánság. A részletes helyszíni tanulmányokon alapúló dolgozatot néhány helyrajzi vázlat egészíti ki. — A Tárczá-ban Zákonyi Mihály közöl adatokat a hadbavonult katonák családjainak ellátásáról II. József korában. Az ily tárgyú első rendszeres intézkedés 1778-ból való s a törvényhatóságoknál meglehetős ellenzésre talált ; 68 tiszt és 365 altiszti legénységi családot írnak össze az egész országban, szállást és kenyeret utalnak ki nekik. — A Hadtörténelmi Apróságok-bzn Merényi Lajos : Adatok az 1644. évi hadjárathoz czímen Révai László főhadbiztos lolevelét mutatja be a kismartoni Esterházy-levéltárból ; valamennyit Esterházy Miklós nádorhoz intézte írójuk s az I. Rákóczi György erdélyi fejedelem támadása ellen védekező császári sereg ellátására vonatkoznak. -— A Hadtörténeti Irodalom-ban Czimer Károly felel Hó man Bárint bírálatára (Arpádkori hadrendszerünk), az Okmánytárban Karßy Ödön közli az Országos Levéltár limbusából Eger 1690-iki tüzérségének német jegyzékét. — A magyar hadiszabályzatok gyűjteménye. A magyar lovassag 1722. évi regulamentumát (Tóth Zoltán) és a Khevenhüller-féle hadi utasítás X. folytatását (Szendrei János) tartalmazza. Irodalomtörténet. 1915. november—deczember. Perényi József : Szigeti József. Bevezetésképen Szigeti pontos életrajzát s a. reá vonatkozó teljes bibliographiát adja. Maga az értekezés a drámaíró Szigetivel foglalkozik. •— Baros Gyula : Gorzó Gellért : Rádai Ráday Pál czímű művét. Weber Artúr Moór Elemér : A Toldi-monda és német kapcsolatai czímű értekezését, Váczy János : Alszeghy Zsolt : Petőfi és az ötvenes évek magyar lírája czímű tanulmányt ismerteti. — B. Gy. Márki Sándor : Kresznerics Ferencz leveleskönyve-1. A. L. Vámbéry Armin: A magyarság bölcsőjénél czímű posthumus könyvét mutatja be. Katholikus Szemle. 1915 októberi számának első oldalai Vaszary Kolos volt lierczegprimás emlékének van szentelve. — Hadzsega Gyula : »A galicziai egyesültek hivatása« czímű czikkében fejtegeti, hogy a galicziai görög szertartású katholikusok hivatottak arra. hogy az orthodox Oroszországgal szemben a monarchia védőgátja legyenek. A czikket több történeti adat, visszapillantás teszi számunkra különösen érdekessé. — Várdai Béla nagyon melegen méltatja Tarczai György irodalmi működését abból az alkalomból, hogy az írónak »Magyar legendák« czímen egy újabb kötete jelent meg. — A könyvismertetések között Túri Béla nagyon elismerőleg bírálja a korán elhunyt Friedreich István »Gróf Széchenyi István« czímű 6*
