Századok – 1915

Történeti irodalom - Márki Sándor: Dózsa György. Ism. Závodszky Levente 415

TÖRTÉNETI IRODALOM. 415 vulgo kurthuele dicta (382. 1.), dumus rakathya (73., 110. 1.) : mindezek a nevek, szavak, melyek vulgo voltak használatosak e vidéken, jelei annak, hogy az utak mentén, merre magyar hadak vonultak, mindenfelé voltak magyar telepek is. Találhatók elszórtan horvát elnevezések is : slap (332. 1.),. lacus sive Gezero (333., 239. 1.), gay, malaka, zuha reka, nyza yama, sasadda, grum stb. Sok és érdekes anyagot nyújt e kötet azon események megvilágítására, melyek III. Endre korában az ország déli részein történtek. Tekintve, hogy e kötet nem tartalmazza az e korra vonatkozó összes okleveleket, s hogy a ragusai magánlevéltárakban, a zárai notariusi könyvekben s más, még meg nem nyitott levéltárakban ez évtizedre vonatkozó számos oklevél létezéséről tesz említést a szerző, Dalmáczia története e korra vonatkozólag tetemes adatgyarapodásnak néz elébe. Tarczay Erzsébet. Márki Sándor: Dósa György. (Magyar Történeti Életrajzok XIX. évf.). Budapest, 1913. 40

535 1. Dósa György parasztlázadásának 400 éves fordulója meghozta történetét is. A Magyar Történelmi Társulat helyesen cselekedett, hogy a jelentős történelmi esemény 400 éves emlékére megíratta a fővezér életrajzát Márkival, a kit korábbi, ugyanezen tárgyról írt műve szinte kijelölt a feladatra, hogy a három évtized óta közzétett újabb történeti anyag felhasználásával szemünk elé állítsa a nagy mozgalmat, vezérét a maga jelentőségében és valóságában. Újonnan átdolgozott, bővített és javított kiadással állunk szemben. Ezen körülmény s a tárgy jelentősége, meg az író kiváló személyisége következtében a művel szemben magasabb igényekkel léphetünk fel. Az új életrajz gerinczét természetesen a korábbi alkotta, — hiszen lapokon át szó szerint egyezik.1

Márki átdolgozta, — a régi beosztást új rendbe sorozta, — bővítette azóta előkerült új adatokkal, de a meglévőt kevéssé javította. Nem oszthatom tehát a szerzőnek nézetét, hogy művét »minden irányzatosságtól megtisztítva« sikerült újra kiadni. Minthogy a Dósa kivégzéséről, a felkelés elnyomásáról és méltatásáról szóló utolsó három fejezet majdnem szó szerint egyezik 2

korábbi művével, kis módo-1 Az első száz oldalt összehasonlítottam s a következő egyezéseket kaptam: 1—6 (A régiben: 1—5); 17—18 (7—8 kis betoldással); 20 (8—9); 23 (9); 28 (10); 30 (11); 58—64 (13—17); 67—71 (39—42) ; 72—74(26—28) ; 75— 78 (43—45) ; 80—82 (19—20) ; 83—86 (46—50) ; 87—88 (21—22) ; 89—100 (51—60). 2 Elet 1914. évi. 388. 1. Márki: Dózsa Gy. 484—495 (184—195> és 497—S09 (195—205).