Századok – 1915

Értekezések - VERESS ENDRE: A Sennyei fiúk külföldi iskoláztatása 50

A SENN YE Y-FIÚK KÜLFÖLDI ISKOLÁZTATÁSA. 63 megvalósítsa. így további három évi tanulással 26 esztendős korában szenteltetett fel áldozópappá s aztán rohamosan haladt szép pályáján s lett egymásután esztergomi kanonok,1 1621 őszén boszniai czímzetes, majd (1623-ban) váczi, pár év múlva (1628-ban) veszprémi s utána (1630-ban)' győri püspök és magyar kanczellár.2 Tevékenységével Sennyey István nemcsak egyházát szolgálta odaadóan, 1635 október 22-én bekövetkezett haláláig,3

de mint császári biztos sokat alkudozott Bethlen Gáborral és I. Rákóczi Györgygyei is, a mivel magának hazánk politikai történetében is nevet szerzett. II. A Bécsben magára maradt Sennyey Sándor ezalatt tovább folytatta tanulmányait, bár csendben, szegényesen, mert a császár kegyéből — atyja érdemeiért — bátyjával együtt továbbra is élvezte az évi száz forintot 4

s ennél több jövedelme sokáig nem volt. így be sem fejezhette szépen indult külföldi tanulását s már 1615 tavaszán özvegy anyja mellett találjuk,5 hogy gazdasági dolgaiban támogassa és megkezdje atyai öröksége visszaszerzését. Ez sikerült is 1621 tavaszán Bethlen Gábor fejedelem nagylelkűsége folytán, kinek szolgálatába állott.6

Aztán feleségül vette Paczóth Ferencz zempléni alispán leányát, Juditot, a méreg által megölt Dóczy András felsőmagyarországi kapitány özvegyét,7

miáltal zempléni birtokos és nemsokára főispán lett. 1 Mint ilyenről ír róla Kollányi Ferencz »Esztergomi kanonokok« cz. m. (Esztergom, 1900.) 222—223. 1. 2 Sennyey István vallomásaiból ; Adalékok 1902. évf. 45. 1. 3 Győri püspökként halt meg e nap ; Gams : Series episcoporum 374. 1. 4 Mátyás király 1614 november 14-ikén rendeli a Szepesi kamarának, hogy ezt a járadékot fizesse Sennyey Pongrácz árváinak, míg atyai jószágaikat visszaszerezhetik ; Adalékok 1897. évf. 178. 1. Az amúgy is kicsi ösztöndíjat egyébiránt a pozsonyi sóárúsoktól kapták rendetlenül, úgy hogy azt Sennyey Sándornak mindegyre meg kellett sürgetnie. (Ilynemű 1612-iki kérvényeit Id. a bécsi közös pénzügyi levéltár 639. és 641. csomóiban.) 5 Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsánna fejedelemasszony özvegy Sennyey Pongrácznéhoz írt 1615 május 16-iki leveléből sejtjük, melyben arról értesíti, hogy a fejedelem nem neheztel két fiára s azok akármikor bejöhetnek hozzá Erdélybe ; Adalékok 1897. évf. 178. 1. • Bethlen rendelete alapján ; Századok 1873. évf. 260. 1. 7 Esküvőjét Lojda 1622-re teszi, de feltétlenül később volt, mivel Paczóth Judit még 1623-ban is Dóczy András árvájának írja