Századok – 1915
Értekezések - VERESS ENDRE: A Sennyei fiúk külföldi iskoláztatása 50
58 DR. VERESS ENDRE. tanácsot 1605 június elején Prágából adja feleségének, a hová Sennyey Pongrácz a császárhoz ment fel, hogy hűségéről tanúságot tegyen és támogatását kérje. Bécsben fiát is kivette az iskolából, hogy mások példájára a háborús eseményektől távol eső prágai collegiumba vigye, mely most egyszerre megtelt tanulókkal.1 így került Istók a császári udvar székhelyére Prágába,2 hol félbemaradt bécsi tanulmányait folytathatta. De atyja megtudván, hogy a bajorországi ingolstadti jezsuita-collegium jobb és híresebb, 1606 tavaszán »oda küldte továbbtanulásra.3 A jezsuiták 1549 óta működtek az ingolstadti egyetemen. A világiakkal való versengés azonban itt is majdnem oly egyenetlenséget és zavarokat okozott, mint Bécsben, úgy hogy a békesség kedvéért a bajor fejedelem (1573-ban) kénytelen vala a pátereket Münchenbe áthelyezni és számukra egész külön collegiumot építeni. Mikor ez a négyszögbe rótt hatalmas, kétemeletes épület elkészült, 1575 tavaszán ismét visszajöhettek a jezsuiták, miután lemondtak az egyetem javára a disputatio-tartás jogáról és a doktori avatásokról. Más szóval a páterek taníthattak tetszésök szerint, de avatásra az egyetemre vitték tanítványaikat. Hanem azért a két egymással versengő tanintézet közt igy sem szűntek meg a veszekedések, csak úgy, hogy tizenhárom év múlva végre az egyetem átengedte a jezsuitáknak az egész artistafacultást, vagyis retorikát, poétikát és grammatikát ezentúl az egyetemen többé nem adtak elő. Ezt a három tantárgyat .átutalták a jezsuiták gymnasiumába, de hogy befolyásukat az egyetemen továbbra is megtartsák, nyolcz páter tanított benne azontúl is theologiát, philosophiát, mathematikát, dialektikát és héber nyelvet. Ilyen tanügyi viszonyok közt jutott Sennyey Istók az ingolstadti jezsuita-collegiumba, melynek hírt, nevet az is szerzett, hogy a császári ház ifjai és a katholikus főúri világ gyermekei mind benne nevelkedtek.4 1 Schmidl János : História Societatis Jesu provinciáé Bohemiae II. k. (Pragae, 1749.) 393. lapján olvassuk ugyanis az 1605-ik évi események folyamán a következőket : Idem autem novi belli incendium, quod Moraviem et Austriam corripuerat, scholas nostras Pragenses illustriores reddidit multitudine discipulorum, inde sese hue recipientium. 2 Sennyey Pongrácz 1605 június 4-ikén Prágából írt levele ; Adalékok 1897. évf. 41—42. 1. 3 Emlékiratában Sennyey István (Adalékok 1902. évf. 44. 1.) -ezt maga írja, megemlítvén, hogy : Pragae aliquantulum moratus. 4 Bővebben P. Duhr id. m. 53—63. 1.
