Századok – 1915
Értekezések - VERESS ENDRE: A Sennyei fiúk külföldi iskoláztatása 50
A SENN YE Y-FIÚK KÜLFÖLDI ISKOLÁZTATÁSA. 59 Sennyey István itt is a városon lakott régi paedagogusával és mindkettőjüket kiszolgáló legényével,1 miként Bécsben és úgy járt be a collegiumba. Csakhogy ez nem volt atyja ínyére való, mert azt kívánta, hogy fia a convictusba menjen, hol nagyobb fegyelem alatt nevelkedhetett, mint künn az életben s a mellett bizony kevesebbe is került. Az iskola rektora, meg Szalay István prágai magyar jezsuita is azt óhajtotta, hogy együtt lakván egy német báró-fiúval, kettejöknek együtt egy praeceptoruk legyen. De István sehogy sem akart bemenni a convictusba s úgy látszik, azzal érvelt, hogy »az várasban (lakva) jobban proficiálna az német és deák szóban«, bár ez atyjának nagyobb költségébe kerül is. Hanem a két páter rábeszélésére István mégis rászánta magát arra, hogy bemenjen lakni, habár gazdája igen jó ember volt 2 s nehezére esett elbocsátania régi mesterét, Martinust, miként azt Szalay páter ajánlatára apja is akarta, értesülvén, hogy »az gyermeknek igen nagy fogyatkozására volt, mind tanulásában, erkölcsében.«3 Ámde e szemrehányásra Wontschin mester nem szolgált reá, hisz három évig buzgólkodott neveltje körül s eleddig nem volt reá panasz. Valószínűleg most sem, csak Szalay páter haragudott reá, az ő ingerlésének tulajdonítván azt, hogy István úr — miként immár szólítgatták — nem akar bemenni lakni a collegiumba. Ezt egyébként maga édes atyja is óhajtotta, mivel így kevesebb költsége lett, de meg hízelgett apai szívének, hogy gyermeke herczegek és főurak fiaival lehet együtt »böcsületes és tisztességes helen, az hol ételében, italában fogyatkozás nincsen s tanúságában is jobb módja vagyon az eddiginél«.4 Szalay páter azonban nem takarékossági szempontból ajánlotta Sennyey István beadását, hanem magasabb és nemesebb érdekből, mert régóta észrevette az ifjú tehetségét és szorgalmát — mikor még keze alatt volt Prágában — s mivel »az úrfiak igen elfogyának, tartozunk ezeket — úgymond — az országnak felnevelni. « 5 A körültekintő, ügyes jezsuita-atya e behízelgő kijelentését az az 1 Szalay István páter írja Prágából 1606 április 12-én, hogy Sennyey Istvánra harmadmagával fogy a költség. 2 Sennyey István 1606 május n-ikén hazaírt leveléből. 3 Sennyey Pongrácz írja feleségének Bécsből 1606 július 4-én, hogy e miatt kellett fiától elszakasztania mesterét. * Sennyey Pongrácz előbb idézett levelének e része megjelent az Adalékok 1901. évf. 298. 1. 5 Szalay páter id. levelének e szavai, ugyanott.
