Századok – 1915

Történeti irodalom - Thallóczy Lajos l. Acta alatt. 642

Történeti irodalom. Acta et diplomata res Albániáé mediae aetatis illustrantia. Collegerunt et digesserunt Dr. Ludovicus de Thallóczy, Dr. Constantinus Jireíek et Dr. Emilianus de Sufflay. — Vol. I. (a. 344-1343 tabulamque geogr. contin.) — Vindob. 1913. Typ. A. Holzhausen. — I-XXXVIII, 1-292, 40. Nagynevű történetírónk, Fraknói V. püspök írta 1876-ban e folyóiratban, hogy »az újabb magyar történetírásnak . . . egyik árnyoldala, hogy nem fordít kellő figyelmet azon országok történeti publicatióira, melyekkel Magyarország érintkezésben és összeköttetésben állott«. Közel 40 év előtt írta e szavakat érdemes történettudósunk, bizonyára nem másért, mint hogy a jövőben e mulasztás pótlására buzdítson. S ha végigtekintünk történetirodalmunk azóta megjelent termékein, meg kell állapítanunk, hogy ez idő történetírói nemzedéke megfogadta a jóakaratú tanácsot s közönségünknek a történettudomány iránt több felől egyre növekvőnek észlelt közömbössége daczára tőle telhetőleg segíteni iparkodott e hiányon. Meggyőződésem szerint nekünk mindenekelőtt és első sorban az egykor hazánkhoz tartozott s azóta részint önállóvá lett (Szerbia-Rascia, Románia és az oláh fejedelemség : Moldva-Havaselve), részint Ausztriához csatolt (Galiczia és Lodoméria, Dalmáczia) országok és tartományok történeti termékeit kell figyelemmel kisérnünk, sőt ezek múltját magunknak is tanulmányoznunk. Azt vélem, e tekintetben részünkről legtöbbet Thallóczy L. tett. Bulgáriát és Boszniát érdeklő tanulmányain kívül csak az általa kezdeményezett és megindított »Magyarország melléktartományainak oklevéltára« cz. sorozatot hozom fel. Abban az emlékiratban, a melyben a M. T. Akadémiát e mindenesetre hézagpótló gyűjtemény kiadására felkérte, fel volt említve az immár jobbára meg is jelent oklevéltárakon kívül az albánok múltjára vonatkozó iratokat felölelő »albán codex« is, melyet Jireöek Konstantinnal, a mai társszerkesztők egyikével közösen készítettek volna.