Századok – 1915

Értekezések - ŠIŠIĆ NÁNDOR: A Nándorfejérvár név jelentéséről 615

A NANDORFEJÉRVÁR NÉV JELENTÉSÉRŐL. 641", Daniöié e szókat így magyarázza : JSPAMEKANNM curatio ; fipANÉK ATH curare; kpanckuckisih medicatus ; KpANfNbt* curatio; KPA^U medicus ; KPAHKKA medicina ; KPANLITKO curatio ;1 ennél különösen az a fontos, hogy ezek a szók a középkori szerb emlékekben fordulnak elő. Ehhez képest a Vraöar vagy Vraőarevo (sc. brdo = hegy) nyilván attól kapta nevét, hogy volt rajta »vraöenje«-ra (gyógyításra) való növény, vagy hogy ott lehetett találni »vraőenje«-t (gyógyulást). íme arra a következtetésre jutunk, hogy a magyar Nándorhegye végűi mégis csak bizonyos vonatkozásban van a Vraöar névvel. Ismeretes, hogy a magyarok, a mikor csak lehetséges volt, szerették az országuk területén előforduló idegen földrajzi neveket megmagyarosítani. Nem lehetetlen tehát, hogy a Nándor fejérvár is merő fordítása a Vraöar, Vraőarevo (brdo)-nak ; a magyarok ugyanis a nándor nevű gyógynövénynek a nevét, a szerbek pedig a növény gyógyító tulajdonságát vették az elnevezés alapjáúl. Már említettük, hogy Belgrád már a rómaiak ideje óta (mint Singidunum) mindig elsősorban fontos katonai hely volt. Bogié azt mondja : »A Vraöar az Avala alatt Belgrád felé emelkedik és mintha csak teremtve volna hadsereg elsánczolására és táborozására. Ezért is mindig táboroztak rajta hadseregek, a melyek innen támadták a várost és a belgrádi várat«.2 Bogiónak ez az állítása egészen helytálló s a positiv történelmi bizonyítékokkal egyező.3 Igen valószínű tehát, hogy a Vraöarnak a magyar katonák adták először a Nándorhegye nevet, s azután a Fejérvár névhez is hozzácsatolták a Nándor jelzőt, mert Belgrádnak a magyar uralom egyetlen korszakában sem volt magyar polgársága, hanem csak magyar helyőrsége. Ezért teljesen logikus és természetes, hogy a katonák a városnak, melyben tartózkodtak, magyar nevet is adtak. Az én véleményem tehát az, hogy a Nándor fejérvár elnevezésnek értelme : vratari, de semmikép se görög vagy bolgár Fejérvár. Siäic Nándor. 1 Danicié : PjeiHHK H3 KH>HJK6BHHX cTapana cpncKHX. Vol. I., Belgrád, 157—158. old. 2 Bogié o. c. IjiacHHK epn. yien. 4p. XIX. 120. 3 Belgrád első ostroma, melyről 1319 után van tudomásunk, 1440-ben történt. Erről Ktait (Povjest Hrvata, II. k. 2. Zagreb 1901., 176. old.) azt mondja: »Murát fogadta (I. Ulászló) követét, Pétert, a Vraöaron a sátor alatt Belgrád valamennyi ostrománál (1440., 1456., 1521., 1688., 1690., 1717., 1789.) Vraöarnak mindig fontos hadászati szerep jut. (L. Protié : OAIOMUH H3 HCTopHje Eeorpa^a. ^yjiHheBa rojaniftHna. V—X., Belgrád 1883—1888.). Századok. 1915. X. füzet. 41