Századok – 1915

Értekezések - ŠIŠIĆ NÁNDOR: A Nándorfejérvár név jelentéséről 615

640 iLSLé NÁNDOR. asszonyok még ma is a szülés megkönnyítésére használják, babonás hittel varázs- és gyógyerőt tulajdonítva neki. A belga-franczia Lalangue Iván varasdi vármegyei orvos 1776-ban Zágrábban megjelent »Medicina ruralis«, vagy »Vraőtva ladanjska za potreboéu muzev i siromakov horvatskoga orsaga« czímű könyvének 301. oldalán azt olvassuk : »Kopitnjak trava, drugaö meseőnjak diaéki Haedera terrestris, nemski Gundelrebenkraut, raste po vrtu je hasnovita« (A kopitnjak, máskép meseénjak, deákúl Hedera terrestris, németül Gundelrebenkraut nevű fű... hasznos), tehát gyógyfű. A Höfer és Kronfeld által Bécsben 1889-ben kiadott »Die Volksnamen der niederösterreichischen Pflanzen« czímű műben ezt találjuk (79. old.) : »... das Kräutlein gilt für heil- und zauberkräftig«.1 Miliőevié a szerb paraszt életmódjáról (Zivot Srba seljaka) írott egyik közleményében a következő varázslatot írja le : »Ha a bőr megrepedezik és hámlik, a varázsnő seprőt vesz és a házból kifelé lóbálva ezt mondja : »Gyulladj ki korpamező ! Mivel oltsunk el ? Hideg vízzel és zöld fűvel«. Ezt háromszor kell ismételni, naponta háromszor. Mikor a varázslást befejezte, »dobriöevica« (nándor) füvet vesz, meggyújtja s égve vízbe téve, eloltja. Ezt a füvet daganatokra rakják...«2 Hogy a nándorfű a magyaroknál is gyógyhatású növényként ismeretes, arról is biztos tudomásunk van,3

de alig is lehetne kétségbe vonni, hogy a kevésbbé művelt nép manapság is kuruzslásra és varázslatokra használja. Igen természetes, hogy ez a kuruzslás és varázslás visszanyúlik a legrégibb időkbe, hisz ismeretes, hogy fenséges vallások is tönkremehetnek és tönkre is mentek, de a babonás hit századokon át szívós életet él. Az előadottakból láthatjuk, hogy a »dobriöevica« (nándorfű) Szerbiában a nép szemében ma is gyógyhatású növény, a melylyel varázslatokat végeznek (vraőarije). A Vraöar-hegy kétségtelenül szoros összefüggésben van a vraèati, vraöanje, vrai szókkal. 1 Dragendorf : Die Heilpflanzen der verschiedenen Völker und Zeiten (Stuttgart 1898.) 573. old. : »Gundelrebe, Gundermann — Europa, Asien. Bei Lungencatarrh, Asthma, Blasenleiden, Hautkrankheiten, als Confortativum etc. verwendet«. Guttmann : Medizinische Terminologie. Berlin 1909., 468. old. : Glechoma bederaceum . . . gemeine Gundelrebe, Erdepheu . . . liefert Herba Hederae terrestris. 2 CpmcKU emHozpatßcKu 3öopHUK H3raje epn. Kpa.b. Aofl. Vol. I. (Belgrád 1894.), 266. old. 3 Révai Nagy Lexicona, VIII. köt. Budapest 1913., 567. old. 5. v. Glechoma : »... Sokféle bajnak orvossága volt«.