Századok – 1915

Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda keletkezése és forrásai 387

A NAGYOBB GELLÉRTLEGENDA KELETKEZÉSE ÉS FORRÁSAI. 417; szerkesztője lemásolta mind a két versiót, úgy a hogy forrásaiban találta. Mennyire nem helytállók Madzsar megfigyelései, mutatja azon érve, melyet a kisebb legenda itt tárgyalt szövegének eredetisége mellett felhoz, az t. i. hogy ez a szöveg egy kerek egységes kis történetet tartalmaz. Jó kerek kis történet, melynek nagyobbfple egyetlen egy szóval sincs érintve ! A kisebb legenda az odautazásnak csak kezdetét beszéli el, a többiről egészen hallgat. Van bizony olyan kerék is, melynek nagyobb fele hiányzik, de sohasem került ki ilyen az »eredeti« mester kezéből ; míg azzá lett, mások is sokat használták azt. A nagyobb Gellért-legenda 14. fejezetének ezen utolsó része, mely a Szent Gellért és Walter között való sajátságos párbeszédet tartalmazza, feltétlenül eredeti ; a kisebb legenda hasontárgyú rövid elbeszélése teljes bizonysággal felismerhető kivonata a nagyobb legendában megmaradt eredeti szövegnek. Ezen szöveg csak szemtanú közlésén alapulhat. Nem szívesen bocsátkoztam a nagyobb legenda legfontosabbrészleteinek ilyen elaprózó elemzésébe, érzem, hogy ez az olvasóra nézve roppantul hosszadalmas és fárasztó. De más út nincs az igazság felderítésére» miután Madzsar kereken tagadta az illetőfejezetek eredetiségét. Elemzésük nemcsak eredetiségüket bizonyította be teljes mértékben, hanem fontos útmutatásokat is szolgáltatott az elveszett eredeti életrajz szerzőjének közelebbi meghatározására is. Itt már most felvehetem rendszeres tárgyalásom fonalát. Mely körben élt és ki lehetett az elveszett eredeti életrajz szerzője ? A 10. fejezetben elbeszéltek alapján kortársra következtettünk mint közlőre, még pedig nagy valószínűséggel Szent Gellért kísérőinek-egyikére, kikkel Csanád i^pán kocsiján bevonult az újonnan meghódított csanádi tartományba. A II, és 12. íejezet bő és korszerű közlései a térítés nagy munkájáról bizonyossággá teszik ezt a következtetést. Még inkább megerősítik a 15. fejezetnek a csanádi egyházi életre vonatkozó eleven leírásai. Mind ezen adatok közlője csak egy Szent Gellért környezetében élő egyházi férfiú lehetett. A 14. fejezetben található érdekes párbeszédben ki is lép ez a közlő a kulisszák mögül, ő t. i. a párbeszéd másik személye. Waltert már Bakonybélen találjuk Szent Gellért környezetében.1 ö ott volt az első térítők között is. A csanádi tartományban végzett térítési munkáról közölt részletek nagyon is Walter nézőpontja körül csoportosulnak.2 A 14. fejezetben pedig 1 Batthány i. m. 326. 1. n. jegyzet. 2 V. ö. különösen az iskoláról és a másik tanító megszerzésének módjáról közölt bőbeszédű adatokat: Endlicher 219—221. 1-