Századok – 1915

Értekezések - CSEKEY ISTVÁN: Az 1741: II. törvényczikk történetéhez és közjogi jelentéséhez 371

376 CSEKEY ISTVÁN. 1774 május 14-iki, I. Ferencz 1801 november 12-iki rendeletével, V. Ferdinánd alatt pedig mint »Staats- und Konferenzrat für die inländischen Geschäfte« név alatt működik. Utolsó fellobbanása volt az 1861 február 26-iki pátens »szűkebb Reichsrat «-ja, majd azonban a miniszteriális rendszer mellett csakhamar névleg is kiveszett.1 A magyar alkotmány erről az intézményről voltaképen mit sem tud, bár kétségtelen, hogy tényleg a külügyek mellett, a melyek hatáskörének főrészét tették ki, a magyar, cseh és erdélyi kanczellária előterjesztéseit is ott találjuk tanácskozásai körében s így azt mondhatjuk, hogy közvetve mégis elismerte, a mikor többször követelte, hogy kebelébe magyarok is alkalmaztassanak. A XVII. század végétől ugyanis állandó a magyar rendeknek az a törekvése, hogy a felség belső tanácsában, a mely a nagy politikát irányította (ubi summa rerum tractabatur), részt vegyenek. Már herczeg Eszterházy Pál nádor 1687-iki felterjesztésében hangsúlyozza : »Hinc Regnum florebit, diffidentiae tollentur utrinque, ad ministeria Aulica Hungari cum reliquis nationibus adhibentur, et tranquilitas fideliumque securitas ac denique unus pastor et unum ovile«.2 Majd a nádori conferentiának a nőági trónöröklés tárgyában készült 1712 július 8-iki felirata azt követeli 10. S. 113 f. — Fellney : Die Geschichte der österreichischen Gesammtstaatsidee. (Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung. Bd. XV.) Innsbruck 1894, S. 529. — Tezner : Der österreichische Kaisertitel, das ungarische Staatsrecht und die ungarische Publicistik. Wien 1899, S. 80 f. — Huber—Dopsch : österreichische Reichsgeschichte. 2. Aufl. Wien, Prag und Leipzig 1901, S. 196 f., 247 und 250 t. — Fellner—Kretschmayr : Die österreichische Zentralverwaltung. I. Abt. Von Maximilian bis zur Vereinigung der österreichischen und böhmischen Hofkanzlei (1749). (Veröffentlichungen der Kommission für neuere Geschichte Österreichs. 5—7.) Wien 1907, Bd. I, S. 53—60, Bd. III, S. 55, 410. — Tezner, először i. m. S. 20 f. •— Turba : Die pragmatische Sanktion. Wien 1906, S. 88 és i. m. Bd. II, S. 23—25, 404, 409. — Theodor Mayer : i. m. S. 146 f. 1 V. ö Hock—Bidermann : Der österreichische Staatsrath 1760—1848. Wien 1869—79. — Schwarz Gyula: Államtanács cz. czikke a Pallas Nagy Lexikona I. k.-ben. Budapest, 1893, 408. 1. — Államtanács cz. czikk a Magyar Jogi Lexikon I. k.-ben. Budapest, 1898, 510. 1. 2 »Puncta quaedam Regnum Hungáriáé Concernentia Suae Sacratissimae Majestati Porrecta die (16. Augusti) Anno 1687.« (Húsz ívhasábra terjedő fogalmazvány ; egész terjedelmében a nádor kézírása.) A kismartoni herczeg Eszterházy-féle családi fôlevéltárba.n »Ad Rep. 98., Fase. N.« jel alatt.