Századok – 1915

Melléklet - Hellebrant Árpád: A magyar történeti irodalom 1914-ben 1-76

ao MARCZALI HENRIK. kedés, sem annak vegyítése kényszereszközökkel nem vezet czélhoz, az utóbbiakhoz egyedül kell fordulnia. 1788. febr. 14-iki kéziratában kijelenti, hogy tovább nem nézheti ezt a szörnyű gazdálkodást (Unwesen), a mikor csak írnak és alkusznak, hogy a lehető legmagasabb árakat kizsarolják. »Magasabb árakat nem engedek, a hadseregnek pedig ellátva kell lennie.« Ha tehát a helytartótanács és a kir. biztosok nem eszközölhetik a szállítást, minden egyes kerületre vállalkozókat kell találni, kik az arra kirótt terményeket bárhonnét, akár külföldről is, előteremtik. A mennyiben drágábban szállítanak a kincstári áraknál, ezt a különbséget az illető kerületnek meg kell téríteni és azt földbirtokosokon és parasztokon egyaránt végre is kell hajtani. »Utasítom a haditanácsot, nézzen utána az ily vállalkozóknak, akár keresztyének, akár zsidók.« Ez az eljárás is franczia. A franczia hadsereg részére szolgáló szállításokat vállalkozók, fermierk végezték, kiknek gazdagsága az ancien régime utolsó éveiben közmondásos volt. Annyit mindenesetre elért a fenyegetéssel, bogy a vásárlás ezentúl nagyobb eredménynyel haladt. A szállítás kiírását azonban fenntartja, mert hisz a katonai műveletek megkezdése, az ország védelme, kedvező béke elérése, minden, de minden az ellátás foganatosításától függ.1 Minthogy pedig minden rendbe látszott jönni, a császár szemleútra indult, Fiumetől a lengyel határig felállított seregei megtekintésére. A hadjárat fényesen kezdődött, Szabács bevételével, melynél a császár is jelen volt és fényes jeleit adta személyes bátorságának. De azután a támadás megszűnt. Belgrádot nem merték ostromolni, mert hiszen Savoyai Eugén vállalata is »igen veszélyes volt s könnyen kudarczoí vallhatott volna«. A nagy sereg hosszú, könnyen áttörhető védelmi vonalban volt felállítva, a törököt pedig módszeres scrupulus nem bántotta. Berontott a Bánságba, hol olyan rettegést és zavart idézett elő, hogy maga a császár is majdnem fogságba esett. Az izgatottság és a kudarcz tette beteggé ; ezentúl nemcsak a törökkel és magyarral, hanem a halállal is küzdött. De energiája nem hagyta el. Midőn május 12-ikén a kanczellária és a haditanács együttesen azt ajánlják, hogy az egész élelmezési ügyet a katonai administratio vegye át és pedig minden kényszer és feladás nélkül, mely csak elégedetlenséget okoz, de czélhoz nem vezet, 1 1788. febr. 22-ikén. Kancz. lev. 2487. sz.