Századok – 1915
Melléklet - Hellebrant Árpád: A magyar történeti irodalom 1914-ben 1-76
A HADSEREG ÉLELMEZÉSE AZ 1788 — ÇO-IKI HÁBORÚBAN. g> tett még a négy hónapra elégséges részletet sem összeszerezni. Belátja, hogy nem írni, hanem tenni kell, különben a hadsereget nem lehet a határra küldeni. A készleteket a sereg czéljaira tehát le kell foglalni akár polgári, akár katonai executióval, akárhol találják azokat. A ki ebben nem jár el kötelessége szerint, nem kerüli el a felelősségrevonást. A helytartótanács és a kanczellária felterjesztésére csak annyiban enyhíti rendelkezését, hogy 1788. április 30-ikáig adó fejében elfogad a kincstár gabonát és zabot, ezen a napon túl azonban csak a felét fizeti készpénzben.1 Mindez nem használt, még az executió sem. Mindenki rejtegette, a mije volt, úgy hogy a császár jutalmat tűzött ki az ilyen rejtegetök feladói részére, egyenesen felszólítva erre az illetők szomszédjait és cselédségét. Ez azért nem vezethetett czélhoz, mert az intézkedés nemcsak a nagybirtokosokat, a papságot és a nemességet sújtotta, hanem a parasztot is és így mindenkinek érdeke követelte a császár terveinek kijátszását. Hogy is ne, mikor a gyorsan váltakozó rendeletek mindegyikére újra felszökött a piaczi ár. Keresztesi krónikája szerint a búza ára 6 forintra is felhágott, tehát a maximum kétszeresére. A paraszt pedig, kinek megnyerése volt József politikájának egyik főczélja, most ép oly elégedetlen lett, mint az addig is ellenzéki kiváltságos rendek. Még február elején sem volt együtt több, mint három hónapra való rozs és zab. József császár teljes meggyőződésből volt a szabad kereskedés híve, úgy is mint államférfiú, úgy is mint jószívű ember. Az 1772. évi nagy éhinség alkalmával a rövidlátó miniszterek és államtanácsosok routineja ellenére keresztülvitte a gabonavám megszüntetését és a szabad forgalom lehető előmozdítását. Még a háború idején is megengedi a búza és rozs kivitelét Magyarországból az örökös tartományokba, azon elvnél fogva, hogy a kereskedés csak szabad forgalom által tartható egyensúlyban.2 Most azonban sértett uralkodói önérzete kél harczra physiokrata elveivel. Nem intézkedései tétovaságában és gyors változtatásában látja a hibát, hanem tisztán a magyar daczban és nyereségvágyban. Minthogy az egyes termények repartitiója megyék szerint oly szépen elkészült, végre is kell azt hajtani, minden eszközzel. Ha sem a szabad keres-1 1788. jan. 26-iki rendelet. 2 1788. márcz. 30. Futtakon kelt császári kézirat. Kancz. lev. 4678. sz.
