Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Bulletin de l’Institut pour l’étude de l’Europe sudorientale - 94

-8o TÖRTÉNETI IRODALOM. (A város régi krónikájából.) Dózsa és társainak háborújáról ír. — 305. szám. Takáts Sándor : Egy XVI. századi alispán. Bejczy Gergely Vas vármegye alispánjának jellemzését adja egész sereg bizalmas levele alapján. — 1915. i- szám. Az év története van összeállítva időrendben. — 5. szám. Váradi Antal : Pest ostroma czímmel az 1542-kí ostromot írja le. Bereg. 1914. 52. szám. Az oroszok beregmegyei szereplése 1849-ben. Beregszász városának 1849-ben írt jegyzőkönyveiből kiválasztott részletek az orosz invasióról. Az adatok 1849. jún. 16., júl. i., aug. 17. és 18-ról szólnak. Budapesti Szemle. 1914. November. Berzeviczy Albert: Fabriczy Kornél emlékezete. Az újabb művészettörténeti irodalom e kiváló és termékeny munkása felett tartott emlékbeszéd. — Concha Győző : Machiavelli föltámadása. A mi háborúnk harcz a magasabbfokú emberi létért az angol önhittség, orosz zsarnokság s szerb martalócz kapzsiság ellen. A háború kimondhatatlan bajai, csapásai mellett egy nagy revelatio. Ekkor látszik leginkább, hogy az államok nem mesterséges csinálmányok, hanem erkölcsi alakulatok. Az állam életében legfőbb tényező az erkölcs. Ennek nevében jogosult a mi harczunk a »czél szentesíti az eszközt« alapján álló machiavellismus ellen, mert Európa három vezérnemzete Machiavelli felháborító politikai morálja alapján áll. Mi valóságos szent háborút vívunk a tiszta politikai morálért. — Weber Artúr: Báró Jósika Miklós. Jósika írói jellemzése. Deczember. Wlassies Gyula : A német világpolitika és Búlow czímű tanulmányában Németország II. Vilmos alatt czímfl nagy irodalmi vállalat Bülow tollából kikerülő első kötetével foglalkozik. Bülow feljegyzései alapján ösmerteti Németország viszonyát Angliához, Francziaországhoz, Oroszországhoz, Itáliához, Japánhoz, Törökországhoz s Északamerikához. — Angyal Dávid : A világháború okai. Érdekesen fejtegeti Anglia, Francziaország s Németország politikai ténykedéseinek rúgóit s alaposan elemzi az orosz-japán háború és az angol-franczia szövetkezés messzeható következményeit. Az algecirasi conferentián már érezhetővé vált a két európai tag csoportosulása, a mit csak erősített az orosz-angol közeledés, a mely 1907-ben, Japán bevonásával, négyes ententetá lett. III. Eduárd valóságos hajtóvadászatot indított Németország ellen, utóbb azonban békésebb lett Európa hangulata; majd 1911-ben Marocco miatt általános volt a feszültség, a mely a világháború kitörése perczéig csak öregbedett. — Marczali Henrik : A világháború történeti megvilágításban. Európa nagyhatalmainak politikáját vázolja 1870-től. Alaposan magyarázza a különböző összetűzések és nézeteltérések horderejét. Az entente bekerítési politikája a világháborúhoz vezetett. A népek •— s nem fejedelmek — e háborújában bennünket a fajfenntartás eszméje s vágya tart fenn. Győznünk kell, hogy a multak hibáit jóvá tehessük s megmutassuk, hogy tudunk nagyok lenni. — Földes Béla : Marx-Engels levelezése az európai politikáról. A 48-iki forradalom, a krimi háború, az olasz-osztrák háború, az amerikai polgárháború, a német-franczia háború, az orosz-török háború érdekes megvilágítást nyer e levelekben. Marx már igen korán fölismerte, hogy az európai államok békés fejlődését Anglia és Oroszország fenyegetik leginkább. Bulletin de l'institut pour l'étude l'Europe sudorientale. 1914. 7—8. sz. J. C. Filitti : Din archivele Vaticïanuluï I. cz. oklevéltára alapján Jorga hosszabb ismertetést közöl a mai Románia területén