Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Cultura Crestina - 95

-8o TÖRTÉNETI IRODALOM. egykor hosszabb-rövidebb ideig fennállott kath. püspökségekről, melyek kivétel nélkül magyar befolyásra keletkeztek, s jórészt magyar egyházfőket uraltak. E püspökségek : a miikai (Milcov), argyasi, (Arges), Szörényi (Severin), szereti (Seret), moldovabányai (Baia), bakai (Bacáű). Ugyancsak Jorga ismerteti J. C, Filitti másik művét is : Corespondenta Domnilor çi boierilov romînï eu Metternich ft eu Gentz 1812—1828. J. Radonic : Situatiunea internaÇionalà a principatului Teriï-Româneçti in vremea lui $ erb an Çantacuzino 1678—1688. (Az erdélyi ellenzék egyik vezérével, Csáki Lászlóval állt élénk összeköttetésben a törökellenes politikát folytató fejedelem.) A katholisálás ellen küzdő erdélyi oláhság nagy támasza volt Brankován Constantin vajda, a brassai, fogarasi stb. g.-kel. templomok építtetője, az erdélyi Felsőszombatfalva és Almásmező birtokosa, kiről két könyv is jelent meg ez évben (1914) Bukurestben : a N.M. Popescu-é és a V. N. Drdghicsanu-é, mindkettőt Jorga ismerteti. Cultura Crestina. (Balázsfalva.) 1914. 5. sz. /. Bálán az. oláh bibliafordításokról szóló tanulmányát kezdi Biblia de Blaj czímen. Az első oláh teljes bibliafordítás 1688-ban jelent meg Bukurestben, de a maga korában sem megfelelő nyelvezete lassankint egészen érthetetlenné vált, s maga a könyv annyira elfogyott, hogy pótlására a balázsfalvi írói iskola 1795-ben újra lefordítja a bibliát. Már Aron püspök megkezdette a munkát, de időközben elhalván, Bab püspök fejezte be a theologiai tanárok segítségével. A munka oroszlánrészét Klein Sámuel vállalta s az ő előszavával is jelent meg a mű. Az előző részletfordítások, zsidó, görög, latin, arab és perzsa szövegek egybevetése alapján dolgoztak. Bálán párhuzamos részeket közöl az 1688-iki Kantakuzén Serbán-féle és a balázsfalvi fordításból, annak megállapítására, hogy az utóbbi sokkal hívebb, érthetőbb és nyelvezetileg is jobb. — A 6. számban folytatólag a Paliával közöl egybevetéseket, e régi szászvárosi oláh nyelvemlék magyarismusaira mutatva. — A 7. számban az 1648. évi gyulafehérvári új-szövetségfordítással veti egybe. A tanulmánynak időszerűséget az ad, hogy most jelenik meg Balázsfalván az új biblia a 120 esztendő alatt elfogyott első kiadás alapján. Az előző fordításokkal végezve, Bálán az azóta megjelent bibliafordításokkal is sorban megteszi az összehasonlítást. — 10. szám. Filotei buzeüi püspök bibliafordításával foglalkozik (megjelent 1854—6-ban öt kötetben), mely magát a balázsfalvi biblia új, javított kiadásának vallja; javítani a nyelvezeten kellett, mert az oláhországi hívek sok erdélyi kifejezést nem értenek. Bálán megállapítja, hogy >>a mite könyv kiadója változtatott, az majdnem mind hibás vagy jelentéktelen«. Még lesújtóbb véleménye a 13/14. és 15/16. számban ismertetett Saguna-féle nagyszebeni fordításról (megjelent 1856—1858-ban), melynek előszavában Saguna érsek huszonegy lapon értekezik a biblia különböző fordításairól, de a latinokat és a balázsfalvi oláh fordítást meg sem említi, pedig új fordítás helyett ez utóbbit nyomatja le >>nagyon kevés s nem mindig szerencsés változtatással«, mint azt az értekező lapokra terjedő különböző idézetekkel bizonyítja. Saguna eljárását azzal magyarázza, hogy ez a görög-keleti főpap gyűlölte a görög-katholikusokat ; »tudományos nézőpontból ez a mű minden kritikán alóli, oláh nézőpöntból a legrútabb felekezetiesség jele«. 8. sz. Z. Pácli^an alapos forrástanulmányok alapján Máramaros gör.-keleti lakosságának egyházi szervezetét tárgyalja 1570 és 1690 líözt, midőn e vidék Erdélyhez tartozott. (Din istoria bisericeascp a Maramuráyului.) A Miksa és János Zsigmond közt kötött béke