Századok – 1914

Tárcza - Dr. Lukinich Imre: A kurucz kor költészetéhez 78

78 TÁRCZA. Ebből azonban az is következik, hogy a bolgárok eszegel törzse s az altaji turkok által levert izgilek közt már előbb megtörtént a szakadás s ebben az értelemben igaza volt gr. Kuun Gézának, hogy az iszikküli dsekelektől jól meg­különböztetendők az eszegelek, kiket Gurdezi a bolgárokról szóltában említ, mint ezeknek egyik törzsét. Nagy Géza. A kurucz kor költészetéhez. Ismeretes, hogy Tolnai Vilmos (Egyet. Phil. Közlöny, 1913. 408—12. 1.) és Riedl Frigyes (Irodalomtörténet. II. 1913. 417—52. 1.) a Thaly Kálmán gyűjteményeiben meg­jelent kurucz-balladákat behatóbb vizsgálat alá vették s megállapították, hogy Thaly a balladák egy részét nem a szövegkritika követelményei szerint, hanem önkényes vál­toztatásokkal bocsátotta közre, sőt gyűjteménye tíz leg­ismertebb és legszebb balladájának minden valószínűség szerint ő a szerzője. Ezek a meglepő, de tudományosan megokolt megállapítások természetesen élénk irodalmi har­czot idéztek elő (V. ö. Irodalomtörténet. III. 14—15. és 56—58. 1.), melyek talán nem fognak meddő szóharczokban kimerülni, hanem létrehozzák a kuruczkori költemények kritikai kiadását, a mi nem pusztán irodalomtörténeti, ha­nem magyar történelmi érdek is. Legyen szabad ez alkalommal gr. Bethlen Gábor keresdi levéltárából két (1708 táján leírt) kuruczkori verset be­mutatni. A versek gr. Bethlen László levelezésében maradtak fenn egy levél hátán. Ezt a levelet Alvinczi Mihály írta Alvinczi Sámuelnek, abból az alkalomból, hogy utóbbit »Isten. . . immár valaha szenvedési után megvigasztalta szívének kivánt párjával«, — »melyet is rövid időn kövessen az két egymást váró, igaz szerelem mia csaknem elalélt s bágyadott szíveknek megélesztő s örvendeztető párosodása s összekelése.« (1708 augusztus 26-ról.) Ugyanezen levél hátán nem Alvinczi Mihály írásával, de feltétlenül egykorú kéztől a következő versek olvashatók[(szószerint való máso­lásban) jj. »Megkötözött engem fekete két szemed rabul vetett engem te ékes termeted. Nem esik énnékem semmi nehezebben csak az esik nékem legkeservesebben. Elfordítád tűlem rusa szin orczádat nem beszélhet velem mosolygó szép szájod.

Next

/
Oldalképek
Tartalom