Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Nyelv - 69

'69 TÖRTÉNETI IRODALOM. rista templomban. A debreczeni piaristák 1739 január 2-án hirdették ki a vezetésük alatt álló plébánia-templomban XII. Kelemen pápa 1738 szeptember 9-én k. rendeletét, melyben Rákóczi Józsefet a törökökkel való szövetkezés miatt kiközösítette. Sokan sírva fakadtak és nem akarták elhinni, hogy Rákóczi a pápai bullában felsorolt feltételek mellett szövetkezett volna a törökkel. — Egy adat Szentmarjay Ferencz életéhez. Szentmarjay, a Martinovics-féle összeesküvés egyik áldozata, az 1779—80. iskolai évben a debreczeni piarista -gymnasiumban a második, a következő évben pedig a harmadik grammatikai osztályt látogatta. Katholikus Szemle, XXVII. (1913.) 10-ik füzet. Karácsonyi János : Még egy szó Koppány lázadásáról. Felelet Balogh Albinnak a Kath. Szemle 1913 okt. füzetében (844—50. 1.) hasonló czím alatt megjelent dolgozatára. Szerző megállapítja, hogy idevágó tanulmányainak (Turul. 1906. Századok. 1907. Turuí. 1910.) eredményeit Balogh nem ismeri, pedig azokban sokkal közelebbről meghatározta Koppánynak és Szent Istvánnak rokonságát s a lázadásnak közvetlen okait, mint Balogh. Épen ezért újból összegezi eddigi kutatásait, melyek szerint : a 997-i nagy belháborút Szt-István unokatestvére Koppány (másként Mihály) idézte elő, ki magát fejedelemmé kiáltatván ki, az ország déli részéből Veszprém ellen indult, melynek közelében azonban a külföldiektől segített királytól teljes vereséget szenvedett. Fiai voltak : Vászoly és Szár László. (1064—1068. 1.) — A Folyóiratok szemléjében (gd.-tői) folyóiratunkról is szó esik. Lukcsics József Pfeiffer Miklósnak : Die ungarische Dominikanerordensprovinz stb. (1221—1242.) Zürich. 1913. cz. művét ismerteti. Keresztény Magvető, XLVIII. évf. 6. f. — Kelemen Lajos elismeréssel szól Veress Enáré-nek : Basta György hadvezér levelezése és iratai. 1597—1607. cz. kiadványáról. Kiemeli az unitárius vonatkozású iratokat is. Magyar Katonai Közlöny. Deczember. Folytatja az egész éven át közölt szakszerű ismertetéseit a balkáni háborúról. A deczemberi szám közleményének tárgya a szerbek hadjárata a bolgárok ellen, a melynek során a június 30-tól július 8-áig lefolyt hadi eseményeket tárgyalja. — Modrovich Ernő : A török 72. gyalogezred helyzete a balkáni háború kezdetén. Külön czikkben ismerteti a szandzsák területéről Boszniába szorított török gyalogezred sorsát. — Olysói Gabányi János : Leipzig. A lipcsei csata századik évfordulója alkalmából szemelvényeket közöl a magyar ezredek Lipcse körüli küzdelmeiből. A czikket egy lexikonszerű függelék egészíti ki, a melyben össze vannak állítva a Mária Terézia-rend azon Magyarországon született tagjainak rövid életrajzi adatai, a kik 1813 körül lettek a rend tagjai és Lipcsénél is kitűntek. Magyar Nyelv, 9. évf., 9. füzet, november. Ernyei József : a Szent János áldása szólásról, mely nálunk búcsúpoharat jelent, kimutatja, hogy a német Sanct Johannis-Segen-ből ered. — Gombocz Zoltán : a Csáprág (lótakaró) szó eddigi oszmán-török származtatását czáfolja meg, s a magyar czafrang, czafrag, csaprag, csabrág szócsaládba sorozza. A magyarból ment át ez a katonai nyelvben közönséges szó az orosz, cseh, lengyel, franczia (chabraque), német (Schabracke) és oszmán-török nyelvbe. — Lehr Albert : a Zászlót plántál hadi kifejezésről bebizonyítja, hogy nem német jövevény, hanem eredeti magyar fordulat. — Sági István : Mise gr ád cz. czikkben kimutatja, hogy a Szikszai, Heltai, Verbőczi munkáiban található