Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pester Lloyd - 70

'70 TÖRTÉNETI IRODALOM. Misegrád nem sajtóhiba Visegrád helyett, mert a várnak neve már az Érdy-kódexben, s újabban a váczi nyelvjárásban is megvan ; ez tehát mellékalakja a szokottabb Visegrád-nak. — Horger Antal : a Csángó népnévről értekezik s nem fogadja el Alexics György származtatását az oláh sangau, saugau szóból, mely eredetileg a magyar sóvágó átvétele. Horger fenntartja és újra erősíti régi szófejtését, mely szerint a csángó név a csángál, csángat, csáng igéhez tartozik s eredetileg kitelepülő, nomadizáló, vándorló székelyek gúnyneve, majd állandó neve lett. — Tagányi Károly : az Achtum névnek Ajtony olvasását (melyet minap Melich János bizonyított be hangtani alapon) már 1890-ben így állapította meg. — Gombocz Zoltán : a Czimer szó származását mutatja be ; közvetlenül a középfelnémet zimier-bői való, ez pedig a franczia cimier-bői származott. Magyar Nyelvőr, 42. évf., 9. szám, november. Wertner Mór : Régi nevek czím alatt 1513., 1518. és 1519. évekből származó oklevelekben előforduló Orozlan indeus névről kimutatja, hogy az nem egyéb, mint félreértésből származó fordítás. Az illető u. i. a Lévitörzs leszármazottja volt, ezt a német Löwe-ve 1 vették azonosnak és magyarul oroszlán-nal helyettesítették. — Egy 1357-iki oklevélben előforduló »Petrum dictum Vossegw« névről pedig bebizonyítja, hogy az Oklevél-Szótár hibásan olvasta és értelmezte. A név más oklevelekben meg Voszygh, Voszigij és Voszyghi alakokban is előfordul s a baranyamegyei Vas-szeg-vára, Vas-szeg helységtől vette eredetét, tehát Vas-szegi-nek olvasandó. Nyelvtudó mányi Közlemények, 42. köt., 3. füz. Melich János : Néhány magyar jogtörténeti kifejezésről cz. alatt (239. 1.) a történeti irodalomban jól ismert, de kellőleg meg nem fejtett wzbeg és uheg szavakról értekezik. Az wzbeg szóról kideríti, hogy üzbég-nek olvasandó, cseh-morva eredetű és kimenekült, kifutott a jelentése ; tárgyilag a X—XI. századi cseh-morva menekülteket jelenti, a kiket hazánkban néhány faluban letelepítettek. Ennélfogva Szent László Decretorum lib. III. cap. II.-ban ez a hely : »Veniant et illi omnes, qui dicuntur wzbeg ad curiam . . . Illi quoque qui dicuntur vulgo wzbeg« helyesen így fordítandó : »Jöjjenek az udvarhoz azok is mindnyájan, a kiket menekülteknek mondanak . . . Azok is, a kiket közönségesen menekülteknek mondunk.« Evvel a szóval azonos a pest- és nyitramegyei Üzbég, Izbék, Ezbeg helynév és a XII. században előforduló izbeg episcopus személynév. Történet- és jogtudósaink az üzbég szóval azonosnak tartják a XI.—XIII. századi emlékeinkben előforduló uheg, uhug szót is. Melich bebizonyítja, hogy alakilag ez egészen más szó, de hogy azonos az uchuga szóval. Ejtése üchügya, ühügy, ühégy volt ; jelentését a szerző azonban még most nem tudja pontosan megállapítani. Mindenesetre azonban bizonyos, hogy az Ohaba helynévhez semmi köze. —A. Kisebb Közleményekben ugyancsak Melich János (340. 1.) a készülő Etymologiai Szótárból bemutatja az Agnes (Annos, Agnus, Agi) és Ágoston (Agistan, Aguston) nevek származását. Pester Lloyd, 289. reg. sz. Hampelné-Pulszky Polyxena, Budapest—Ofen-Pest czímmel' visszaemlékezéseit irja le, melyben Budapest rajzát adja a hatvanas évek végéről. Szól az akkori társadalmi szokásokról. A czikk eleje a 283. sz.-ban jelent meg. — Dr. Merwin Bertold: Franz Smolka. A lembergi Smolka-emlék leleplezése alkalmával ir a kiváló lengyel politikusról, ki mindenkor nagy barátja volt Magyarországnak. — 293. reg. sz. Dr. Bloch Henrik : Das Urteil im Naundorffprozess historisch beleuchtet. Nemrég jelentek meg