Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Kalazantinum 68

'68 TÖRTÉNETI IRODALOM. ság teljes ismerete nélkül. — Liszka Árpád Lovas Elemér Arpádházi B. Margit és kora czimű munkáját sok elismeréssel ismerteti, kiemelvén a királyleány jellemzését, melyben élénken meg vannak figyelve a közös Árpádházi családi vonások. Akadémiai Értesítő, Deczember. Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Csánki Dezső nagy müve általunk már részletesen ismertetett (1913. 686. 1.) V-ik kötetének eredményeit foglalja össze, megyénként tárgyalva a megyék területi változásait, birtokviszonyait, különösen a nagy uradalmak fejlődését, birtokos családainak terjeszkedését és telepedési mozgalmait, ezzel kapcsolatosan különösen a kenézség intézményének magyar hatás alatt való alakulásait. Aranyosvidék, 51. sz. dr. Szádeczky Lajos : Bethlen Gábor emlékezete. A tordai 300-ados emlékünnepen elmondott beszédét közli. Az Újság, 289. sz. Váradi Antal A hajdani magisztrátus. Kivonatban közli az 1703. okt. 23-án kelt diplomát, mely Budapest kiváltságait és szabadalmait tartalmazza. Majd a száz év előtti hatóság szervezetét és dolgát ismerteti. — 291. sz. Takáts Sándor: Csonka bég, a török huszárezredes. Szerző a cs. és kir. udv. levéltárban talált s 1686 nov. 14. kelt jegyzőkönyvből a Buda ostrománál elfogott, s Bécs-Uj helyre zárt Mehemednek, a Csonka bégnek vallomását közli. Csonka bég 10 évi raboskodás után kikeresztelkedett s a keresztatyja maga Lipót császár volt, s ezért kapta a Lipót nevet. Kilencz éves fiát, ki később nagyhírű lovastábornok, s a 8. huszárezred tulajdonosa volt, Ferencz Lipót névre keresztelték. Az akkori iratok a Csonka bég nevét : Leopold Joseph Tschungodeg-nek írták. Fiát már báró Czunkenberg néven nevezik. Szerző elmondja a nemzeti lovasságunk e legnagyobb megteremtőjének tüneményszerű szereplését 1704. év nyarán történt elfogatásáig ; Savoyai Jenő közbenjárására sikerült őt kiszabadítani. 1705. febr. 25-én túl már semmi biztosat sem lehet róla tudni. Budapester Tagblatt, 282. sz. Napoleons Briefe an Josefine czímmel ismerteti a Saáger Adolf által kiadott hasonló czímű munkát s néhány levelet közöl. Budapesti Hirlap, 1913 decz. 25. Márki Sándor nemrég megjelent nagy művéből (Dósa György. M. Tört. Életrajzok.) egy fejezetet közölt, mely Dózsa Györgynek biharmegyei szereplését ismerteti. — Decz. 25. érdekes összefoglalás olvasható Max Boehn-nek a XVII. századi európai életet tárgyaló művéről, melyben sok magyar vonatkozás is található. (Pl. hogy I. Lipót 1674-ben 38 magyar luteránus papot személyenként 50 koronáért adott el.) Egyházi Közlöny, 1913. évf. 51. sz. Huber Lipót: A vérvád történetének vázlata (VIII. közlemény). Részletesen tárgyalja a nagyszombati (1494) és a bazini (1529) vérgyilkossági eseteket. Kalazantinum, 1913. évf. deczember. —Mária Terézia látogatása a szempczi piarista kollégiumban. Mária Terézia 1764 július 20-án meglátogatta a piaristák vezetése alatt álló szempczi kir. gazdasági és kamarai iskolát, melyet Esterházy Ferencz gr. kanczellár alapított. A látottakkal meg volt elégedve és elrendelte, hogy az alapítványos helyek számát harminezhatra emeljék föl és a tizenhat új helyet osztrák ifjakkal töltsék be. Ez évben az országgyűlési rendek közül is többen ellátogattak Szempczre ; az intézet megnyerte tetszésüket, de kifogásolták a német tanítási nyelvet, a mely ellen az országgyűlésen föl is szólaltak, de a királynő elutasította kérelmüket. — Rákóczi József kiközösítése a debreczeni pia-