Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - A Cél - 67

TÖRTÉNETI IRODALOM. 67 Forgách-életrajzzal ajándékozta meg történeti irodalmunkat. Igen jól jellemzi Forgách történetírói jelentőségét is, sőt művének kéziratairól is behatóan tájékoztat. E tekintetben legyen szabad felemlítenünk, hogy a pécsi püspöki könyvtár Forgách-kézirata nem tűnt el, nem is lappang, azt a könyvtárból hivatalos megkeresésre bármikor megkaphatja. Végül konstatálja, hogy Forgách akadémiai kiadásának szövege nem kritikai szöveg, de szerinte jelen alakjában is jól használható. Temesváry János: Erdély választott püspökei 1618—1695. Első rész. 1618—1663. Szamosujvár. 1913. 8° 96 1. Az 1601. januáriusi kolozsvári országgyűlés óta az erdélyi kath. püspökség csak czímében élt tovább. A magyar királyoktól kinevezett »erdélyi püspökök« Erdélyben főpapi joghatóságot sohasem gyakoroltak s egynek kivételével egyházmegyéjüket még csak nem is látták. Figyelemreméltó, hogy a római szentszék is ellene volt az erdélyi püspökség betöltésének, azzal az indokolással, hogy a magyar király a tőle független Erdély részére püspököt nem nevezhet ki. Erdély első választott püspöke csíkmadéfalvi Szentandrássy István volt, kinek életrajzát szerző az Erd. Múzeum 1912. évf. (55—71 1.) részletesen megírta. Kár, hogy ezt a bővebb és színesebb életrajzot jelen kiadványába bele nem olvasztotta. Szentandrássyt II. Mátyás 1618. július 10-én nevezte ki erdélyi püspöknek s ez maradt 1630 febr. 26-ig, mikor is veszprémi püspökké lett. Utóda Hosszutóthy László (1631—1633.), Simándi István (1634—1653.), Pálfalvay János (1653—1656.), Szentgyörgyi Ferencz (1656—1660.), Szegedi Ferencz Lénárd (1660—63.) volt ; Hosszutóthy és Szegedi kivételével a többiek erdélyi származásúak. Függelékképen 23 okiratot találunk, melyek az egyes püspökökkel szoros vonatkozásban állanak. A nagy gonddal készült értékes dolgozat az erdélyi kath. egyház XVII. századi viszonyaira nézve hézagpótló mű. Folyóiratszemle. A Cél, November. Vay Sándor : A nagy király felesége. XIV. Lajos feleségének, a spanyol Mária Teréziának életét mondja el novellaszerű modorban. — Adatok a galileisták nemzetiségi politikájához. A Szabad Gondolat szeptemberi számában Aradi Viktor Széljegyzet a nemzetiségi kérdéshez czimen megjelent czikkét állítja pellengérre, melyben a czikkiró az oláhok védelmére kel s Butianu levelére hivatkozik, hogy a szabadságharczban a magyarok a nemzetiségektől megtagadták a jogegyenlőséget s ez alapon tárgyalja a kérdést egy jelentéktelen levélből kiindulva a történelmi igaz-5*