Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Nyugat - 536

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 536 Magyar Faedagogia, Április, i. s. néhány elismerő szóval mutatja be Friml Aladár : Ratio educationis kiadását. Magyar Paizs. 1914. 14. sz. Keszthelyi levél 1848-ról. Puly István orvos 1914 márcz. 29-én kelt s Nóvák Mihály igazgatóhoz intézett levelét közli, melyben mint szemtanú Csányról, a nemzetőrök lázadásáról, Meszlényinek, Kossuth Lajos sógorának veszedelméről írt visszaemlékezéseket. — 15. sz. Nóvák Mihály : Válasz a oKeszthelyi levéU-re. — Mikes legutolsó levele. Felfedezte és közli Kulcsár Gyula. Nagyág. 1914. 14. sz. Hannibal Kristóf : 11. Rákóczi Ferencz és a huszti országgyűlés. Rövid tárczaczikk, az 1709 okt. 12-én tartott gyűlésről, melyen a háború folytatását határozták el. Neues Pester Journal. 1914. 112. szám. P—r J. : Revolutionär und Prinzenerzieher. Rónay Jáczintról emlékezik. — 119. szám. Váradi Antal dr. : Der Graf Gorani. (Aus dem Leben Martinovits, des Verschwörers). Martinovits életét és társainak mű ködését jellemzi. Gorani álnévvel 1792-ben » Litterae ad Imperatorem« czímű munka jelent meg kéziratban, mely álnév alatt Martinovits lappangott. Szól a »reformátorok« titkos társulatáról és czéljairól. Numizmatikai Közlöny. 1914. 2. fűz. Harsányt Pál : Adatok a C. N. H. III. kötetéhez. Előkészítés a Corp. Numorum III. kötetéhez a Habsburg és Habsburg-Lotheringeni királyok érmeihez. Szerző az eddigi munkákban nem ismertetett typusokat mutatja be. Tanulmányát folytatni fogja. — Jeszenszky Géza : Az alsóhelbényi éremlelet töredékéről. A leletet a gőzeke hozta napfényre. 1742 drbja a csendőrség útján a Nemz. Múzeumba került. 140 drbot magángyűjtők szedtek össze. Ebből dolgozott fel szerző 95 drbot. A lelet még I. Géza uralkodása idején került a földbe és főkép az ő herczegi és királyi pénzeit tartalmazza. Jeszenszky tanulmánya főként metrologiai szempontból érdemel figyelmet. Megállapítja benne, hogy ennek a kornak a pénzeinél az átlagsúly nagyobb az irodalmi átlagnál. Géza herczegsége idején a pénzláb igen jó, 9 pensás (360 dénár), minthogy azonban tényleg 400 dénárt vertek egy budai márkából, a kamara haszna márkánként egy pensa veit. Figyelemreméltó az is, a mit a dénár értékátszámításáról mond, különösen pedig az a föltevése, hogy a herczegség területén súlyosabb pénzláb volt forgalomban. Ezekre a kérdésekre a lelet zömének földolgozásától várja a biztosabb választ, a melyet mi is felcsigázott érdeklődéssel várunk. — Göhl Ödön : Egy gróf Sztáray-féle utalvány. Az utalvány a Sztárayak felsőremetei (Ung m.) hámoránál az 1830—1840. években volt használatban. — U. ö. : Kassai közmunkajegyeket ismertet a XIX. sz. 50-es és 60-as éveiből. Nyelvtudományi Közlemények. 1914. 1. füz. Schmidt József : Jules Martha : La langue étrusque cz. sok port fölvert művét apróra bonczolván, arra az eredményre jut, hogy az etruszk nyelv kérdésének megoldása most sem sikerült ; a szerző munkáját különben alapos és biztos nyelvtudományi előképzettség és philologiai pontosság teljes hiánya jellemzi. Nyugat. 9. sz. Halász Imre : Rákóczi Ferencz. Szekfü Gyula könyve s a róla folyó polémiák adták az alkalmat, hogy Rákócziról írjon. Szekfü Rákóczit csak bujdosó korában rajzolja s ezáltal egyoldalú a nézőpont, mintha valaki Kossuthot csak az emigratióban ismerné. A tanulmány végigfut Rákóczi egész pályáján, Szekfü könyvét értékes munkának tartja, de ítélete kissé egyloldalú. Rákóczi