Századok – 1914
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Egyetemes Philologiai Közlöny - 530
512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 530 kesztő az egri káptalan levéltárában található armalisok és nemesi bizonyítványok jegyzékét adja, Mocsáry István pedig Vay A dám 1707-iki végrendeletét közli. A 2. füzetben Mocsáry István a vasmegyei eredetű Gosztony család leszármazását a XIII. sz.-tól kezdve és töredékes családfájukat mutatja be. — Halász Bálint a katonai érdemekben gazdag dabasi és gyóni Halász cs. rövid története után 14 táblán a leszármazást szemlélteti. — Csorna József a kihalt árokszállási Kelleó, a szerkesztő a mármarosmegyei tyuskai Papp, Benkó Imre a nyitramegyei Mohos cs. múltját ismerteti. — Turchányi Ödön befejezi az i. füzetben kezdett czikkét. — A Tárcza rovatban a szerkesztő folytatja megkezdett közlését, dr. Kárffy Ödön pedig I. Rudolf 1580. decz. 3-iki ismeretlen armalisát ismerteti. A 3. füzetben Bereczky László a Zaránd megyéből Biharba telepedett Bereczky, Kovácsy Sándor a hadadi Kovács, dr. Rédeky István a Nyitra és Trencsén megyében birtokos Kromholtz alias Galgóczy, Mátéffy Sándor a fejérmegyei eredetű Mátéfjy, Csatay Gyula a praedalis nemességből származó vafkai Molnár, a szerkesztő a küllői Rohrer, Benkó Imre a zemplénmegyei Várady cs. történetét adja. A czikkek között legrégibb időre, a XVI. sz.-ra a Mátéffy cs. története megy vissza. — A Tárcza rovatban Miskolczy-Simon János a nagypalugyai és turóczdivéki Platthy cs. nógrádi ágához közöl adatokat. A szerkesztő III. közleményben folvtatja közlését. Mocsáry István Berthóthy Dorottya 1601-iki magyar végrendeletét közli. — A 4-ik füzetben Daróczy Zoltán az 1625-ben nemesített Balassa, Csorna József a Gyárffás, Mocsáry István a brezoviczai Horváth-Bugarin alias Milojkovics, Benkó Imre pedig a Dunán túl virágzó sárbogárdi Mészöly cs. múltját ismerteti. — A Tárcza rovatban dr. Wertner Mór a neczpáli Justh-családnév eredete cz. czikkben a Jodok-Jobst-Jost név magyarázatát adja. Szerinte Jost volna a helyes. •— A szerkesztő Arady Katalin, özv. Szent-Kiriák Györgyné 1785-iki végrendeletét közli. Cultura Crestina. 1914. 7. sz. Petru Suciu : »Cätiva legi impotriva injuráturilor, aduse de dietele ardelene ín veacul XVII.« cz. közleményében az erdélyi országgyűléseknek a káromkodás és káromkodók büntetésére hozott határozataival foglalkozik. — Ugyanezen füzetben végződik be A. Nicolescu hosszú felelete Szabó Jenő : »Ein neues griechisch-katholisches Bistum in Ungarn und die ungarländischen Rumänen« cz. czikkére. Egyetemes Philologiai Közlöny. Márczius. Bleyer Jakab Császár Elemér : A német költészet hatása a magyarra a XVII. sz.-ban czímű értekezését ösmerteti. — Darkó Jenő : Byzantinische Papyri, A müncheni állami könyvtár egy gyűjtemény Kr. u. VI. századi jogi tartalmú papyrusnak van birtokában, ezeket mest Aug. Heisenberg kiadta. — Kropf Lajos : Frontinus, Sextus Julius : The two Books on the Water Supply of the City of Rome. Frontinus : De Aquis czímű munkájának újabb kiadását ismerteti. — Schmidt Márton : Theodor Birt : Römische Charakterköpfe. Az idősebb Scipiotól Marcus Aureliusig vezet. Szép jellemzések, jól sikerűit illustratiók kíséretében. — Csermelyi Sándor : H. Dragendorf} : Westdeutschland zur Römer zeit. Ismertetés. Április. Moravcsik Gyula : A csodaszarvas mondája a btzánczi Íróknál. A hunokra vonatkozó első tudósításokat bizánczi forrásoknak köszönhetjük. A történeti feljegyzéseken keresztül megfigyelhető a mondák kialakulása, fejlődése, élete. A történeti mondák
