Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Családtörténeti Jegyzetek - 529

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 529 érdekétől. A jobbágyság helyzetén segíteni mégis minden jobb érzésű előttelső rendű kötelesség. 1790-ben s 1832-ben történik is intézkedés, hogy a jobbágy személyes szabadsága megvédessék. Valóban a társadalom az állam törvényének munkáját haladó irányban veszi kezébe. A magyar társadalom fejlettebb volt, mint az állam s ez magában rejtette a haladás csiráját — Voinovich Géza : Görgei és az irodalom. A népköltészetnek a szabadságharcz korából kevés terméke maradt fenn, a harczról emlékező versek ritkák. Különben is a küzdelem rövid egy évig tartott, kevés idő, mert a versek ritkán hajtanak ki a perez melegén. A nép győzelmet szeret énekelni, bukás közepette nincs nótás kedve De ha már dalol : Kossuth, a híres komendás, lebeg előtte. Görgei személye nagy ritkán fordúl elő, utóbb gyakrabban, szégyen, gyász s átok keretében Minden bajnak Görgei árulása az oka : hirdeti a nép. A műköltészet egész lélekkel szolgálta a szabadságharcz ügyét. A költők általában a nemzet fölébresztésén buzgólkodtak ; eseményekről, személyekről ritkán szólnak. Még a függetlenség kimondása s Buda visszafoglalása is csak egy-egy verset inspirál. Általában jókedv, bizalom uralkodik, csak később vesz erőt a kedélyeken a lemondó bánat. A vezérekről kevés szó esik. Görgeit futólag említi Tompa, Sárosy Gyula. Az idegen származású Hart mann Móricz jól jellemzi. Buda ostromával kapcsolatban megénekli Szász Károly, Hiador, Gyulai Pál. Bérczy Károly, Tóth Endre, Görgei István Világosról énekelnek. S ezzel megindúl a mártír évek költészete. Átkok zúdulnak Görgei felé, gyanúsítás, rágalom, vád : árulónak bélyegzik. Akadnak igazságos védelmezők is : Szász Károly, Tisza Kálmán s öccse, Görgey István. Megszólal Arany is, a Nagyidai czigányokban, nevetni kezd a sírás helyett, majd Arany László, ki a Délibábok hőse Réfalvy-jában Görgeire czéloz. Gyulai is elösineréssel, megértéssel szól a vezérről, ugyanezt teszi Lévay József. A nagyok becsülése eredményezte, hogy lassanként hódolat s tisztelet övezi az irodalomban s a költészet babért font a tövisek közé. Az eszmék tisztultak, a tudományos irodalomra támaszkodó költészet megtalálta az igazság útját. — Király György : Mistral. Szép, rövid megemlékezés. — —s. —n. : Magyarország műemlékeiről. Magyarország műemlékei III. kötetének dicsérő ismertetése. Családtörténeti jegyzetek. Mióta a Nagy Iván czímű folyóirat megszűnt, a genealógiában jelentős változás állott be. Mintha a történettudomány e segédtárgya új életre kelne. Mind sűrűbben jelennek meg családtörténeti kisebb-nagyobb monographiák. Folyóirat azonban az ifjabb genealógiai adatok feldolgozásara nem volt, míg a kezdő lépést tavaly a Levéltárosok Lapja nem tette meg, ifj. Hellebronth Kálmán vállalkozása, a ki egy folyóiratot szerkeszt, ki is ad, részben ír is, dicsérendő. i. füzetben Bacsák Gyula a Nyitra megyéből Pozsonyba költözött benefai Bacsák cs. történetét adja. — Utána Magasházy Béla ismerteti a Munkácsról Borsod megyébe szakadt Barkassy alias Munkácsy cs. múltját. — Csorna József a turóezmegyei ősrégi Draskóczy családnak Czeper melléknevet viselő abaúji ágát mutatja be. — Benkó Imre a Hont és Nógrád megyében birtokos, már kihalt Koptsány családot ismerteti. — Maga a szerkesztő, ifj. Hellebronth Kálmán az Örösúr nemzetségből származó tibold-daróczi Tibold család történetét tárgyalja bő regestákban, függelékül pedig a Sályi Tibold-ok családfáját adja. — Turchányi Ödön nyitramegyei régi családja történetét adja levéltári adatok felhasználásával. Czikke a következő füzetbe is átnyúlik. — A tárczarovatban a szer-Századok. 1914. VI. füzet. 34