Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 527

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 528 társadalma kezdetleges, a törzsi szerkezet megszűnése, a letelepülés s a magántulajdon a földbirtokban kezdetét veszi. Szt. István ösmer szabad, gazdag s szegény embert, ispánokat s püspököket, valamint rabszolgákat, emellett kialakul egy munkát képviselő középső réteg, egy földművelőféle osztály, a várjobbágyság s az udvarnokok. A társadalom lassan változik — körülbelül 200 év múlva olyan, a minőnek Szt. István törvénye leírja. A királyi hatalom az első Árpádok alatt felette nagy, a föld legnagyobb része az uralkodóé. Az egyház is csak lassan emancipálódik. A XIII. század elején veszi kezdetét az örökös aristokratia, a mely a tatárjárás után még erősbödik, a mennyiben ekkor alakúi ki az igazi nagybirtok. A bárói czím is innen datálódik. Az igények növekedése hozta létre a polgári rendet. De a jobbágyság helyzete is lényegesen javúl. Az 1848-ig fennálló társadalom nagyrészt az Anjouk műve, az ő századuk hozza meg a vezetéknevet is, eddig családi név nem volt. A jobbágyságot, mint rendet, Nagy Lajos 1351.-Í törvénye szabályozza. A XV. század elején állottunk legközelebb a nyugathoz, társadalmunk valóban fejlett. A nemesség tehermentessége azonban arra kényszeríti a királyt, hogy a katonai terheket a polgárra s parasztra rója. A földesúr s a jobbágy viszonya megingott, a paraszt gyűlöli urát s élkeseredésében fellázad. E kitörés nemest, parasztot egyaránt gyöngít s bénító sülyedést hoz magával, a jobbágy ismét földhöz kötött. A polgárság sem fejlődhet s még mielőtt a török jő, elpusztul minden. — Husztiné Révhegyi Rózsi : Eötvös aesthetikai állaspontja. »Eötvös aesthetikai hitvallásának centrumát az oktatva s gyönyörködtetve ható költészetnek humánus rendeltetéséről való gondolata képezi.« Május. Márki Sándor : A száműzött Rákóczi. Szenvedélyes, szeretettől tüzes szavakkal fut végig Rákóczi életén, száműzetésén. Senki nála hazájáért többet nem áldozott s a hálás utókor emlékét meg is fogja őrizni. — Marczali Henrik ; Társadalmunk történeti fejlődése gazdasági alapon. Hazánk első korszakában a királyság uralkodik gazdaságilag, utóbb azonban meg kell osztania hatalmát az oligarchiával, majd még a köznemességgel is. Az idegen származású uralkodókkal szemben a nemzet konservativ, nem mer semmin sem változtatni, hogy jogain valamiképen csorba ne essék. Ebben rejlik a Hármaskönyv százados uralma. A köznemesség lassanként kötelességének tudatára ébredt, harczban és a megye igazgatásában ugyancsak kivette részét. De nagyot változott a magyar társadalom műveltség szempontjából is. Az írni-olvasni tudók szaporodtak. Haladás szempontjából a XVI. század hazánk legérdekesebb korszaka. A felvilágosodott elem mindenáron javítani akar a jobbágyság helyzetén. De a szabad költözés joga egyre késik, mert a török támadta részeket csak úgy lehetett védelmezni, ha volt megfelelő számú jobbágy. A jobbágy urával — nehezen, de — megbékül, gyűlöletét a német ellen fordítja s így a kurucz háborúban fontos szerepet tölt be. Ennek későbben meg is iszsza levét : teljesen megfosztják a szabad költözés jogától. Politikai üldözés mellett gazdasági oka is van ennek. Az urak attól féltek, hogy a paraszt az elnéptelenedett alföldi vidékekre fog özönleni, munkás nélkül hagyva a Felföldet. Ez időben a polgárság nem fejlődik, a városok pusztulása megcsorbítja hatalmát. A köznemesség lassanként elszokik a katonáskodástól s táblabíráskodásnak adja magát. A főnemesség egy része udvari aristokratia lesz. A maioratus behozatala biztosítja a főnemesség fennmaradását. Mária Terézia s József uralkodása mutatja leginkább, hogy még a jó, törekvő uralkodó szempontjai is mennyire távol esnek a nemzet